Skip navigation

9.1.1. A kooperatív oktatási módszer általános jellemzői

A csoportmunka nem új keletű tanulásszervezési forma az oktatásban. A klasszikus vagy másképpen hagyományos csoportmunkaként ismert munkaformán a csoportos formában végzett tevékenységet értjük. A klasszikus csoportos tevékenység során a tanulók nem lépnek egymással kapcsolatban, nem értelmezik, és nem beszélik meg közösen a megoldást. A kapcsolattartás helyett inkább egymásra hatásról beszélhetünk a tanulói csoportokon belül. 

Kooperatív csoportmunka során a csoport tagjai a feladatokat egymással kapcsolatot teremtve oldják meg. A csoportok összetétele heterogén, a csoporton belüli szerepek egyértelműek világosak. Tudatos a szerepvállalás, ezáltal minden tag felelősséget tud vállalni a csoportban és a feladatmegoldásban betöltött szerepéért. Így a csoport munkája tartalmassá és rendezetté válik.

A csoporton belüli munkamegosztás ebben a formában, lehetővé teszi, hogy a tanulók ne azonos minőségű munkát végezzenek, hanem a jobb közös teljesítmény érdekében a munkát részeire bontva dolgozzanak és képességeik alapján, akár már önállóan differenciáljanak.

Kooperatív tanulási forma egy másik nagy előnye, hogy sok lehetőséget ad a tanulók egymás közti kommunikációjára, a kooperációra, egymás segítésére, mivel a feladatokat megbeszélhetik, és közösen készülhetnek fel. Mivel a csoportmunka keretében a tanulók együttes munkát végeznek, ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint a sajátjukért.

Az egyéni felelősség abból fakad, hogy a csoport sikere minden egyes tanuló teljesítményétől függ. Ez arra sarkalja a tagokat, hogy segítsék egymást. A módszer alkalmazása során végig együttes munkálkodás folyik egy közös meghatározott cél érdekében. „ Összehangolt tevékenység, amely során fejlődnek a tanulók intellektuális, szociális és pszichikai készségei. Ebben nagy szerepe van a tanulói önállóságnak, az önálló tanulásnak, és az együttműködésen alapuló (kooperatív) tanulásnak, amelynek értékei között szerepet kap: az egymástól való tanulás, az egymásra figyelés az egymás tanítása, segítségnyújtás, ön- és társértékelés igénye és képessége, valamint az együttműködés igénye és képessége."(Bárdossy, 1999. 20-21. o.) A kooperatív technikát elsajátító és hatékonyan használni tudó diákok remélhetőleg ezt az együttműködő szemléletet, mintegy életszemléletként átviszik majd az élet más területeire. (Pl.: Ilyen terület lehet a munka világa, ahol ma már fontosabb az együttműködési készség megléte, mint a versengő egyéni érdekeket hajszoló dolgozó.)