11.2. Az óvoda szervezeti kultúrája

Az óvodák különböznek egymástól számos tekintetben: más az intézményi légkör, az értékválasztás, a méretük, struktúrájuk, a szokásaik, a közösségeik és még sorolhatnánk miben mások.

Az intézményekben jelen lévő szervezeti kultúra különbözősége tipológiai modellekkel is leírható.

Az óvodákban leginkább a Hardy szervezet kultúra típusai, illetve Quinn „versengő értékek” modellje jelenik meg, illetve alkalmazható. (Ollé, 2004.)

Az óvodában megoldandó feladatokból következően különböző szerepek alakulnak ki, amelyekből meghatározó az intézményvezetőé és az óvodapedagógusoké.

A nevelőtestület egy viszonylag állandó formális csoport.

Az intézményhez kötődésük erősségét meghatározhatja a pályára kerülésük módja.

Bizonyára vannak olyanok, akik „csak” munkahelyként tekintenek rá, míg mások örömteli hivatásnak tekintik a munkájukat.

Az óvodapedagógusok közérzetét azonban az elhivatottságukon túl egyéb tényezők is befolyásolják:

- munkakörülmények (infrastruktúra, eszközellátottság)

- munkakapcsolatok minősége vezetővel, kollégákkal

- szakmai autonómia (módszertani szabadság)

- szakmai fejlődés támogatása (továbbképzési lehetőségek)

- a nevelőmunka változatossága

- erkölcsi elismerés (vezetőtől, munkatársaktól, szülőktől)

Az óvoda világa az a hely, ahol a törvényekben és a helyi dokumentumokban lefektetett feladatokat csak úgy lehet és érdemes megvalósítani eredményesen, ha a fentiekben felsorolt tényezők nagymértékű együttállása a jellemző.

Mint minden intézmény életében  - így az óvodában is – a kedvező feltételek ellenére is a nevelőtestület összetétele változik, átalakul.

A továbbiakban a humánerőforrás biztosítását, mint vezetői feladat vesszük górcső alá, különös tekintettel a pályakezdő pedagógusok kiválasztására, alkalmazására.