15.1. Óvoda-metafora [Szerző: Hercz Mária]

a)      Ne feledkezzen meg az óvodásról és az óvóbácsiról, óvónéniről sem! Rajza legyen nagyméretű és színes, jól látható! Nem számít, ha azt gondolja, hogy nem tud rajzolni, elég, ha vázlatosan ábrázol!

b)      Ha elkészült, mutassa be óvodaképét! Fejtse ki az ábrázolt jelképeket! Néhány kiindulási ötlet:

- Gondolja át, vajon miért pont ezek a dolgok jutottak eszébe?

- Kisgyermekkori emléke, vagy mostani elképzelése jelenik meg a képen?

- Amikor rajzolt, az óvodapedagógus esetében saját magára gondolt, vagy óvónénijére / óvóbácsijára?

Ajánlott megvalósítási formák

1) Egyéni munka, majd páros megbeszélés

2) Egyéni munkára épülő tematikus csoportalkotás:

Társas jellemző: egyéni, páros vagy csoportmunkához alkalmazható

Időbeliség: tananyag előtt otthon vagy tanórán

Lépései:

• Rajz elkészítése egyénileg. Készülhet otthon vagy az órán. Az előbbi előnye, hogy átgondoltabb és kidolgozottabb, jobban látható a csoporttagok számára, utóbbi esetben azonban jobban megvalósul az eredeti módszer, a metafora-készítés. A hallgatók az először eszekbe jutó képet rajzolják le.
• A rajzok elkészülte mindenki elmondja a következő mondatot hangosan: „Szerintem az óvoda olyan, mint egy …..”.
• Ezt követően felállnak, és a teremben körbesétálva keresik azokat a társakat, akik véleményük szerint hasonlóan gondolkodnak az óvodáról.
•  A kialakult csoportok úgy helyezkednek el, hogy a teremben lévő többi csoport munkáit is lássák. Ekkor dönthetnek arról, hogy gondolatukhoz valóban a választott csoport felel meg legjobban, vagy mégsem.
• A kialakult csoportok elhelyezkednek az asztaloknál, majd bemutatják és indokolják választásukat egymásnak (óvoda  óvodapedagógus, gyerek megjelenése a képen: kit melyik szimbólum takar, miért.
• Egy-egy választott csoporttag 2-2 percben megosztja a kurzustagokkal a gondolatait.