Skip navigation

5.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

Amikor a kiemelt figyelem, vagy a különleges bánásmód fogalmát meghalljuk, általában az átlagtól negatív irányban eltérő gyermekek jutnak eszünkbe, akikkel valami baj van. Vagy ha nem is valódi baj, de problémás a beillesztésük (pl. más nemzetiségű, magyarul nem beszélő gyermekek). Pedig különleges bánásmódot igényelnek a tehetséges gyermekek is!

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  4. §-a a következőképpen fogalmaz:

13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

 

14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”

 

A szöveges felsorolásban elkerülheti a figyelmünket egy nagyon fontos összefüggés: a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális helyzete, hogy ők tartozhatnak bármelyik különleges bánásmódot igénylő kategóriába is, tehát előfordulhat, hogy a hátrányos helyzetű gyermek kiemelten tehetséges.

 

A Köznevelési törvény által kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek

Átlagtól való eltérés iránya

negatív irányban eltérők

pozitív irányban eltérők

A szükséges foglalkozás tartalma

felzárkóztatás

tehetséggondozás

Sokszor a jogalkotók sem használják egységesen a fogalmakat, a hazai, illetve a nemzetközi fogalmakat nehéz egymásra vetíteni.

OECD 2000-ben A sajátos nevelésű igényű gyermekeket három kategóriába sorolta:

OECD-A : súlyos képességzavarok (disabilities – a magyar kategória erre a fogyatékosságot használja, ezzel kívánva jelezni a tipikus fejlődéstől való súlyos eltérés organikus eredetét. A. kategória tehát a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságokkal élőket tartalmazza.

OECD-B: nehézségek (difficulties – a magyarban nehézség kifejezés szerepel, azaz olyan súlyos fejlődési eltérések, amelyeknek megjelenését ismert szervi vagy környezeti ártalmak nem valószínűsítik). B. kategória tehát nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek

OECD-C: hátrányok (disadvantages – a magyarban a hátrányos helyzet szerepel, amely általában a szociális és kulturális hátrányokra szűkíti a fogalmat, ennél azonban tágabb a kategória). C. kategória tehát : társadalmi, kulturális, nyelvi alapokon nyugvó speciális szükségletekkel élőkre vonatkozik (kisebbségek, bevándorlók)

Az OECD finanszírozási modelljei három (azonos az ISCED = International Standard Classification of Education 1997-es kategóriáival), újabban négy kategóriát használnak.

- Az utóbbi években egy negyedik kategória bevezetését szorgalmazzák (OECD-D), ez pedig a tehetséggondozás, a kiemelkedő tehetségek emelt finanszírozásának és oktatási feltételeinek megteremtése