6.4. Fejezetzáró
Projekt:
A következő definíció azokat az ismertetőjeleket foglalja magába, amelyeket legtöbb kutató mérvadónak tart (Friedrich 1997, 19. o.): A projekttanítás (a) tervezett, (b) önállóan szervezett, (c) valóságos problémákra épülő (d) interdiszciplináris (e) foglalkozás, amely a (f) pedagógusok és diákok (g) valamint más résztvevők közös erőfeszítéseként jön létre abból a célból, hogy az (h) eredmények megjelenítésével (i) a társadalom demokratizálódását segítse elő.
Hogy értelmezzük ezt az óvodában? Néhány megjegyzés:
A projekttanítás nyitott tanítási forma, a projektek mégis alaposan megtervezett struktúrával rendelkeznek, melyben a projekt menete és a feladatok felosztása pontosan tervezett, a részletek azonban nincsenek előre kidolgozva.
- Nyitott oktatási forma sok szempontból:
tartalmilag (közben alakul a tartalom)
résztvevők / támogatók szerint (a folyamatban lehet segítséget kérni, bevonni felnőtteket, akár óvodai dolgozókat, szülőket
- Megtervezett struktúrájú
nyitottsága ellenére nagyon átgondolt tervezésre van szükség, hisz ahhoz, hogy a gyermekek választhassanak a témák, a megvalósítási módok, stb. közül, a tevékenység kereteit meg kell teremtenünk, a feltételeknek rendelkezésre kell állniuk, rugalmasan kell tudnunk közöttük váltani
- Feltétlenül szükséges, hogy a projekt minden fázisát önállóan és közösen határozzák meg a résztvevők. A folyamat közben mindenkinek biztosítani kell az érdekérvényesítési lehetőségét. Alapfontosságú a tanulók természetes érdeklődésének fenntartása is.
- Valóságos problémákat, a gyermekek érdeklő, és sajátosságaiknak megfelelő témát helyezzünk a központjába, amelyet sokféle tudományág és tevékenységterület összekapcsolásával közelítsünk meg.
- Lehetőleg legyen nyitott a tervünk, bevonhatunk szülőket, más szakembereket, kimozdulhatunk az óvoda fizikai területéről.
- A gyerekeknek való tevékenységek lehetőséget kell biztosítani, amelyek közül választhatnak, dönthetnek, továbbfejleszthetnek.
- Csak akkor beszélhetünk projektről, ha a közös tevékenység eredményeképpen létrejön valamiféle produktum, ami tárgyiasult (megmutatható, eljátszható, stb.).
- A projektekben a különféle szociális helyzetű gyermekek és felnőttek dolgoznak együtt, mindenki a saját szintjén tesz hozzá a közös tevékenységhez, így megtapasztalják egymás értékeit.
|
|
Tehetségműhelyek
Érdemes elolvasni a következőket:
Körmöczi Katalin (é.n.): Projekt az óvodában http://www.kormocikatalin.hu/?menu=26
Bihari Katalin Projektmódszer az óvodában. http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2009/tavasz/08.pdf
1. Válaszoljon a kérdésekre:
- Mit ért a pedagógiai tervezés fogalmán? Hogyan értelmezhető keret jellege?
- Időbelisége szerint miféle terveket tud megnevezni?
- Az óvodapedagógus mely jellemzői befolyásolják a készülő terv tartalmát és minőségét?
2. Rajzolja le emlékezetből a projekttervező virágot!
3. Töltse le a mellékelt táblázatot, és egészítse ki emlékezetből!
Atkinson, T., & Claxton, G. (2000). Introduction. In: T. Atkinson, & G. Claxton, (Eds.), The intuitive practitioner. On the value of not always knowing what one is doing. Buckingham: Open University Press.
Calderhead, J. (1984). Teachers’ classroom decision-making. London: Holt, Rinehart & Winston.
Calderhead, J. (1996). Teachers: Beliefs and knowledge. In: D. C. Berliner & R. C. Calfee (Eds.), Handbook of Educational Psychology. New York: Simon and Schuster Macmillan.
Clark, C. M., & Peterson, P. (1986). Teachers’ thought processes. In: M. C. Wittrock (Ed.), Handbook of research on teaching. New York: Macmillan.
Clark, C. M., & Yinger, R. J. (1987). Teacher planning. In: J. Calderhead (Ed.), Exploring teachers’ thinking. London: Cassell.
Körmöczi Katalin (é.n.) A pedagógus tervező munkája) http://www.kormocikatalin.hu/?menu=75
Körmöci Katalin (2004): Projekt módszer az óvodában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.
Schön, D. A. (1987). Educating the reflective practitioner. San Francisco: Jossey-Bass Publishers.
Shulman, L. (1987). Knowledge and teaching: Foundations of the new reform. Harvard Educational Review 57(1), 1-22.
Szabó Éva (2008): A tanítás tervezése tanári szemszögből - egy PhD-kutatás eredményei. http://ecml.opkm.hu/node/294 letöltés ideje: 2015. 05.01.
Woods, D. (1996). Teacher cognition in language teaching. Cambridge: Cambridge University Press.
Yinger, R. J. (1982). A study of teacher planning. In: W. Doyle, & T. L. Good (Eds.), Focus on teaching: Readings from the Elementary School Journal. Chicago: The University of Chicago Press.