Skip navigation

2.2. Az „ideális pedagógus”: a társadalom pedagógusképe

Pedagógus szerepek

 

„Mindenkinek, aki felelősségének tartja szakmai fejlődését, szembe kell néznie azzal, hogy a tanár manapság nem a tudás kútfője – az információs technológia és a tanulási lehetőségek egyre nyitottabbá válása valószínűleg lehetetlenné teszik, hogy ez a szerep tovább fenntartható legyen –, hanem pedagógiai szakember, aki a tanulási folyamatok hatékonyságáért felelős.” (Day, 1993, 45)

Day megfogalmazása óta lassan két évtized telt el, a változások egyértelműek, látványosak. Részfejezetünkben ezeket tekintjük át.

 

A pedagógus státuszhoz különféle szerepek tartoznak, melyek közül néhány klasszikus szerep, régi időktől állandó, és vannak új, vagy viszonylag új, változó szerepek is.

 

PEDAGÓGUS SZEREPEK

TRADICIONÁLIS

ÚJ

idejét múlt

„örök”

- „minden tudás birtokosa”

- ismeretátadó

- tantárgyakat közvetít (elkülönült ismeretrendszereket)

- egyszemélyi felelős a csoportjáért

(mindent egyedül old meg)

- meghatározza a gyermek szerepét (aki passzív, befogadó)

- nevel

- tanít

 

Változó mértékű (intézményfüggő):

- hivatalnok
(társadalmi szerepet tölt be, képviseli a törvényeket; adminisztrál, minősít)

- pótszülő

- terapeuta (SNI, stb. gyermekek esetén)

- facilitátor (aktivizálja a gyermeket)

- menedzser (szervező)

- rendező (műsorok, rendezvények)

- szakértő

- tanácsadó

- team-munkatárs

- kutató-fejlesztő

- innovátor

- alkotó – szerző (szakmai publikációk készítője)

- pályázatíró,

- stb.

 

A szerephez tartozó szerepviselkedésbe bele tartoznak különféle írott és íratlan elvárások is. Az „írott” szabályokon a jogszabályi előírásoktól a munkaköri leírásig tartó követelményeket értjük. A köznevelési törvény (KT, 2011) a következő elvárásokat támasztja a pedagógusokkal szemben:

35. A pedagógus kötelességei és jogai

62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,

f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,

h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

p) megőrizze a hivatali titkot,

q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

Íratlan szabály például, hogy a pedagógus legyen művelt, kulturált, általánosan tájékozott, legyen társadalmilag aktív, s elkötelezett a gyermekekkel szemben. Szakmai elvárás a magas szintű szaktudás, a hivatástudat, a tekintély megszerzése és megtartása, személyiségével szemben pedig talán a legfontosabb az optimizmus, a türelem, és a ’fáradhatatlanság’.

Az íratlan (társadalmi, illetve társas környezeti) követelmények időnként kissé irreálisak is, pl. ne legyen káros szenvedélye, ne legyenek magánéleti problémái, ne öltözködjék, viselkedjék feltűnően szórakozóhelyen vagy szabadidőben sem, éljen mintaszerű családi életet, neveljen saját gyermekeket, de felvetődhetnek vallási, vagy a ma aktuális nemi identitásbeli kérdések is. Ezekre természetesen reagálhatunk úgy, hogy az óvodapedagógus magánember, és mint ilyen, ugyanolyan jogokkal, az átlagtól, az elvárttól való eltérésre való jogokkal is rendelkezik, mint más, de figyelembe kell vennünk, hogy az óvodapedagógus akarva-akaratlanul közszereplő. Vitatott kérdés a politikai-társadalmi aktivitás: legyen-e pártok tagja, képviselő, részt vegyen-e különféle megmozdulásokon. Mindezeknek lehetnek előnyei is karrierje, sőt munkahelye számára is, de minden esetben fontolja meg jól, hisz a pártok jönnek és mennek, az óvodapedagógus egy településen viszont akár 45 évig is dolgozhat.

Az adott óvoda társadalmi környezete különféle szinteken tolerálhatja átlagtól eltérő személyiségét, értékrendjét, viselkedését. Az imént felsorolt példákat egyenként eltérő fontosságúnak tarthatjuk, van amelyiket jogosnak érezzük, van amelyiket nem.

 

Mi lehet a megoldás az íratlan szerepkövetelmények teljesítéséért? Mit tegyen egy kezdő óvodapedagógus, ha a fent felsoroltak közül bármelyik érinti? Tanácsaink (természetesen nem ’hivatalosak’, a szerző – néha negatív -  saját tapasztalataiból eredőek, mindenki szabadon dönthet a jogszabályi keretek között):

-          Különítse el a munkahelyi kapcsolatokat és a barátságot! Bár természetesen adódik, hogy sokat vagyunk együtt, a legkönnyebb lenne elmesélni, megbeszélni a dolgokat, de ne tegyük több okból is: egyrészt, nem tudunk egyszerre a munkánkra figyelni, és a magánéletünkről beszélgetni; másrészt a mozaikos információkból társunk nem biztos, hogy reális következtetést von le; harmadrészt az idők során változunk, de benne az első benyomások maradnak, s végül nem tudhatjuk, hogy adott esetben nem mondja-e tovább, nem él-e vissza meggondolatlanul kimondott szavainkkal, tehát:

  • A munkatárs és a szülő nem barát! Válogassuk meg azokat a dolgokat, amiket megosztunk! Ide főként azok a dolgok tartoznak, amik hatással vannak munkánkra, annak időbeosztására, pillanatnyi minőségére (pl. betegség), de ezt is csak a szükséges szintig.

-          Tartsa tiszteletben saját privát szféráját! Gondoljon arra, hogy a csoportjába járó gyerekeknek különféle politikai elkötelezettségei, vallása, gazdasági helyzete van, különféle nemi identitása, szocio-ökonómiai státusza van,  így akikkel Ön közösséget vállalna, azok előnyben, a többiek hátrányban érezhetné magát. Ezért azt tanácsoljuk, hogy

  • Politikai elkötelezettségét, értékrendjét, vallását, családi- és magánéletét, anyagi helyzetét ne tegye nyilvánossá!
  • Programjai, életmódja sem tartozik kollégáira és a szülőkre (hol nyaral, jár-e wellnessezni, kikkel barátkozik, stb.)
  • Közösségi oldalakon csak olyan képeket osszon meg, amiket hosszú távon is vállalhatónak tart! Vitatható, de sokak által használt megoldás a zárt családi-baráti csoport és a munkatársak, távolabbi barátok, ismerősök számára különféle profil létrehozása.

-          Nyilvános helyen viselkedjék és öltözködjön szolidan!

-          Társadalmi közszerepléseit mérlegelje! Bár nehéz, de gondolja végig, hogy

  • mindenki előtt vállalható ügy mellé áll-e (általános emberi értékek képviseletében)
  • van-e elég információja – különféle nézőpontokból – az adott ügy képviseletére
  • milyen hatása lesz – mások reakciói miatt – karrierjére, esetleg munkahelyére
  • képes-e vállalni az esetleges következményeket
  • össze tudja-e egyezteti esetleges politikai karrierjét óvodai munkájával, szükség esetén szívesen váltana-e.