III. Az óvodai csoport nevelése és fejlesztése
Célok
A modul célja az óvodai csoport menedzselésének megismerése. A pedagógiában szokatlan kifejezés használatával arra a rendkívül összetett munkára szeretnénk utalni, amelyet egy óvodapedagógus a hétköznapok megszervezése során végez. A gazdaság világában használt kifejezés lényege, hogy a menedzserek fő feladata többek között a cég munkájának optimalizálása, a legjobb eredmények elérése, s a külső kapcsolatok minél eredményesebb összehangolása.
Célunk tehát azoknak a pedagógiai tartalmaknak az áttekintése, amelyek a kezdő óvodapedagógus munkájának alapjául szolgálhatnak. A modulban azokat a kérdéseket helyeztük fókuszba, amelyekhez az olvasó kevés egyéb forrást talál, illetve ha talál, nem a kezdő pedagógus (jelölt) szemszögéből fogalmazódnak meg a tartalmak.
Az óvodai nevelés különféle területeivel, a nevelési helyzetek megoldásával, az óvodai konfliktuskezeléssel mélyen azért nem foglalkozunk, mert ezekkel kapcsolatban számos kiváló könyv áll az olvasó rendelkezésére, amiket a megfelelő helyeken ajánlunk is („Kitekintő” c. részekben).
Modulunk tehát a klasszikusan, de széles és modern felfogásban értelmezett didaktika felől közelíti az óvodai csoportban való tevékenységet. Értelmezésünkben ez a konstruktív pedagógia alapjára épített gyermekközpontú felfogást jelenti. Célunk tehát annak megmutatása, hogy miként lehet örömmel és eredményesen segíteni a gyermekek önfejlődését, irányítani fejlődésüket, miként lehet számukra optimális nevelési-fejlesztési környezetet teremteni.
Modulunk négy gyakorlati kérdésre ad majd választ:
1) Hogyan tervezzünk?
2) Hogyan fedeztessük fel a tanulás örömét?
3) Hogyan alakítsunk ki fegyelmezett és (egyben) oldott légkört?
4) Hogyan kommunikáljunk? Hogyan értessük meg magunkat?
Az első részben, a 6. fejezetben áttekintjük a pedagógiai tervezés alapjait, ráirányítva az olvasó figyelmét a főbb problémaforrásokra és azok megoldási lehetőségeire.
A második részben, a 7. fejezetben az óvodai tanítás és fejlesztés kérdései kerülnek a középpontba: az örömteli tanulásra fókuszálunk. A 21. szd. megváltozott tanulásképe miatt érdemes újragondolnunk a tanulásról tanultakat, s bővíteni tudásunkat azért, hogy korszerű szemléletünkkel segíthessük a ránk bízott gyermekek optimális fejlődését.
A harmadik részben, a 8. fejezetben a tervek megvalósítása, megvalósulása kerül a középpontba, a pozitív élettér kialakítása, s a nevelési folyamatban, a hétköznapokban gyakori problémaforrás: a fegyelem
- Miként érjük el, hogy csoportunkban nyugodt, vidám légkör legyen, rend, fegyelem, és egyben gyermekközpontúság, szabadság és nem anarchia? Hogyan teremtsünk, és tartsunk fegyelmet?
- Mit tegyünk, ha problémák jelentkeznek? Meg tudjuk-e előzni őket, vagy ha nem, milyen stratégiát válasszunk a megoldásra?
A negyedik részben, a 9. fejezetben a pedagógiai kommunikáció kerül a középpontba.
Hogy érjük el, hogy a gyerekek és szüleik értsék, és ne félreértsék szándékainkat? Mit tegyünk azért, hogy lehetőleg meg is tegyék, amit szeretnénk? Hogyan kommunikáljunk eredményesen?