9.4. A kommunikáció és a konfliktuskezelés

Konfliktusok és megoldásaik a hétköznapi gyakorlatban

Az emberek közti konfliktusok során egymással szemben álló igények, célkitűzések, eszközök, értékek vagy érdekek mutatkoznak meg. A konfliktusok ösztönözhetik a személyes és intellektuális kiteljesedést, segíthetnek megújítani a szervezeteket és kapcsolatokat. A konfliktus a gondolatok felkavarója, arra sarkall, hogy újítsunk, így a kreativitás táptalaja is lehet.

Érdemes tudnunk, hogy mi minden válthatja ki a konfliktusokat!

A szervezetekben, de a családokban is alapvető jelentőségű a konfliktusok kezelésének és megoldásának mikéntje, ehhez nyújt segítséget a kommunikációs jártasság. A konfliktuskezelés különféle stratégiái ismertek, más-más szempontból tipizálva:

(1)    alapvetően győzelemre törekvő – alapvetően ráhagyó – kompromisszumkereső = nyertes-nyertes (Gordon, 1994)

(2)    győztes-vesztes; alkalmazkodó; elkerülő; kompromisszumkereső; győztes-győztes =problémamegoldó

(3)    agresszív; restriktív (korlátozó); kooperatív; inerciás (tehetetlen); indifferens (közönyös) – Ungárné, 1978, in: Kollár-Szabó , 2004, 442

A hatékony kommunikáció révén lehetséges a konfliktusok konstruktív kezelése. A hatékony konfliktuskezelési készség felöleli a figyelést és az asszertív magatartást illetve az együttműködésen alapuló problémamegoldást.

A konfliktus érzelmi vonatkozásai és lényegi elemei szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A lényegi kérdések körébe az egymásnak ellentmondó igények, véleménykülönbségek, szerepekkel és erőforrások alkalmazásával kapcsolatos eltérő elképzelések tartozhatnak. Az érzelmi és lényegi oldal gyakran összefonódik.

A hatékony konfliktusmegoldásában az egyetértésre jutás nem jelent kompromisszumot egyetlen résztvevő fél számára sem. Egy nyertes/nyertes helyzetben mindenki nyertesnek érzi magát. Olyan megoldást jelent, amelyet mindenki elviselhetőnek tart - egy olyan megoldást, amely nem jár együtt azzal, hogy valamelyik fél erős meggyőződését vagy igényét feladja. Lehet, hogy az ember úgy gondolja, nem ez a legeslegjobb megoldás, de mégis el tudja fogadni azt anélkül, hogy úgy érezné, elveszít valami fontosat. Általánosságban a csoportos egyetértésre jutás alapján elért megoldások minősége jóval magasabb, mint a szavazással vagy egyéni erőfeszítések útján elért megoldásoké.

Pedagógiai konfliktusok (Magyar és mtsai, é.n., letöltés: 2015)

E részben Magyar és munkatársai e-tankönyve összefoglalója segítségével tekintjük át röviden a pedagógiai konfliktusról tanultakat. A nyílra  kattintva éri el az eredeti dokumentumot. A főiskola régi honlapján lehet elérni, ezért ide is másoljuk.

1. A konfliktusok típusai

• Látszatkonfliktus – nem tekinthető valódi konfliktusnak; rövid idejű, a felszínen zajló, többnyire félreértésen alapuló, indulatos megnyilvánulás
• Peremkonfliktus – gyenge hatású, gyors lefolyású, mely pedagógiai eszközökkel rövid idő alatt megszüntethető
• Központi konfliktus – mélyen és hosszan befolyásolja a pedagógiai folyamatot
• Extrém konfliktus – erős, hosszantartó; súlyos válságok és devianciák is felléphetnek mind az egyén mind a csoport életében

2. A konfliktusok megjelenése és lefolyás

• Nyílt interakció (manifeszt) – egyetlen vagy több ismétlődő, verbális vagy cselekedeti összeütközés
• Rejtett (látens) – nincs hagyománya a konfliktus vállalásának; a problémákat a nehéz körülményekre vezetik vissza

3. A konfliktusok pedagógiai hasznosítása a nevelés folyamatában

• Felszínre kerülnek a lappangó problémák
• A pedagógus számára jelző értékű, felhívja a figyelmet a problémákra; árnyaltabbá teszik a megismerést
• Ráirányítják a figyelmet a pedagógiai tévedésekre, hibás döntésekre
• A saját élményű konfliktusok módot adnak a szociális tanulásra, a szociális képességek fejlesztésére
• A nevelési folyamaton kívül eső konfliktusok feldolgozása hozzájárul a helyes konfliktuskezelési szemlélet kialakításához

4. A konfliktusmegoldás menete

• A problémák tudatosítása, tisztása
• A konfliktus okainak megismerése
• Szempontváltás
• A megoldási lehetőségek feltérképezése, értékelése, megfelelők kiválasztása
• A megoldás hatékonyságának utólagos értékelése

5. A konfliktusok konstruktív megoldásához szükséges képességek

• Önmagunk és mások tisztelete
• Figyelem és megértési készség
• Beleélőképesség = empátia
• Önérvényesítés
• Együttműködés a csoportban
• Nyíltság és kritikus gondolkodás
• Fantázia, kreativitás, humor

Az óvodai konfliktusokat és megoldásaikat azért nem fejtjük ki bővebben, mert e témában rendkívül jól használható könyv áll az olvasók rendelkezésére Puki Istvánné (2003) munkája (ld. Kitekintő).