5.3. A gyermek megismerése, és fejlődésének követése
5.3.1. A gyermek megismerésének módszerei
|
Az óvodapedagógusok figyelemmel kísérik a gyermeket az óvodába lépéstől az iskolába indulásig. Sokféle módszert, eszközt használnak a gyermekek megismerésére. Önnek milyen lehetőségek, módszerek jutnak eszébe erre a célra? Kérjük, nyissa meg a 14. fejezet …. feladatát, és válasszon az egyéni vagy a páros feladat közül lehetőségei szerint! Ha megoldotta a feladatot, visszatérve folytatódik a
|
A gyakorlatban alkalmazható módszerek
A gyermekek megismeréséhez a pedagógiai kutatásmódszertanban megismert összes módszert használhatjuk, de a gyermekek életkorának figyelembe vételével ezeket kombinálhatjuk, ki is egészíthetjük. A kétféle ismert kutatási stratégia, a kvalitatív, illetve a kvantitatív közül a gyermekek megismerésére a kvalitatív (megértő, mélységi) stratégiát ajánljuk. ez a módszercsoport alkalmas kis létszámú minta megvizsgálására, tehát egy vagy néhány gyermek, illetve a csoport megismerésére is kiváló.
Ha Ön még szakdolgozat írása előtt áll, azt ajánljuk, hogy a kevésbé preferált, új módszereket alkalmazza, s ezeket a gyermekek életkorának megfelelően egészítse ki bátran, kreatívan. Fontos tudnunk, hogy kutatásainkhoz ugyanúgy, mint a fényképek készítéséhez a szülők beleegyezését kell kérnünk, és be kell tartanunk a kutatás etikai követelményeit.
A kutatásokat a szerint, hogy a kutató változtat-e valamit a gyermekek állapotán, véleményén, viselkedésén, vagy nem, két csoportba soroljuk:
- beavatkozásos vizsgálatok (pl. kísérlet, fejlesztő kísérlet, drámajáték, stb.)
- beavatkozás-mentes vizsgálatok (pl. megfigyelés)
Kezdő kutatóknak, kezdő pedagógusoknak feltétlenül az utóbbi csoportba tartozóakat ajánljuk (pl. megfigyelés, fotóinterjú). Olyan kutatást, amely fejlesztésre épül, csak tapasztalt pedagógussal, néha pszichológussal konzultálva szabad végezni. A gyermekek fejlődésének igen plasztikus korszaka az óvodáskor, amikor a legjobb szándék mellett is negatív hatást válthatunk ki, mély nyomokat hagyva a gyermek személyiségében (pl. interjú a gyermekkel a túlsúlyáról, vagy szülei válásáról, amely érintette: ezekkel a beszélgetésekkel felidézhetünk benne olyan élményeket, érzéseket, amelyek nem is voltak addig tudatosak, s ezek feldolgozásához nem értünk).
Nagyon jól alkalmazhatóak a következő kutatási módszerek:
- megfigyelés
- fotóinterjú
- fotóelemzés
- pedagógiai dokumentumelemzés
- pedagógiai (tematikus) rajzelemzés
- tematikus feladatsor
- kikérdezés (beszélgetés)
- esettanulmány
Ha már jártasabbak vagyunk a gyermekekkel való foglalkozásban, illetve ha jól felkészültek vagyunk kutatásmódszertanból és pszichológiából is, akkor rendkívül értékes eredményeket kapunk e módszerek alkalmazásával:
- indukciós tevékenységre épülő beszélgetés
- indukciós tevékenységre épülő játék
- fókuszcsoportos interjú (indukciós tevékenységre alapozva)
Természetesen bizonyos esetekben használhatunk sztenderd teszteket is (csak amelyek pszichológiai végzettség nélkül alkalmazhatóak, pl. DIFER).
|
|
5.3.2. Diagnózis és fejlődéskövetés
Óvodakezdés diagnosztikus értékeléssel
Az óvodák anamnézis lapokat hoznak létre a gyermekek óvodába íratásakor, majd a gyermek fejlődését valamilyen formában követik. Mind az anamnézis lap, mind a fejlődéskövetés az adott óvodában meghatározott módon történhet.
Az anamnézis lapokon rögzítik a gyermekek családjára, a család nevelési szokásrendszerére, a gyermek személyiségjellemzőire, viselkedésére, születési és fejlődési körülményeire, egészségállapotára és ennek történetére vonatkozó adatokat. A lapok tartalma óvodánként eltérő lehet, kitöltése történhet a beiratkozáskor, családlátogatáskor, vagy fogadóórán. Lehetséges a szülő önkitöltő módszerétől a pedagógus általi rögzítésig számos arányú változat.
Nézzen meg egy példát:
Fejlődéskövetés formatív értékeléssel
Az óvodapedagógus óvodánként eltérő módon és tartalommal valamilyen formában követi a gyermek fejlődését:
Csoportnapló egyéni személyiséglapokkal (nyílt formával) : ezeken a lapokon időrendben szerepelnek a gyermekekkel kapcsolatos történések, meglepő események, s ideális esetben a következmények, megoldás. A pedagógus bármilyen megjegyzést vagy jelrendszert használhat, saját maga dönti el a beírások hosszát, gyakoriságát, tartalmát. Akkor van értelme a gyakorlatban, ha a történéseket azonnal, de legkésőbb a nap végén rögzítjük (pl. nagyon érzékeny lett; érdekli a hangszer; álmos egész nap; önállóan bekötötte a cipőjét, stb).
Példa a csoportnapló egyéni lapjaira:
|
NÉV: TANÉV / FÉLÉV: |
|||
|
Időpont |
Esemény |
Következmény/ feladat |
Megjegyzés |
|
|
|
|
|
Vitatott kérdés, hogy a papír-alapú vagy az elektronikus csoportnapló készítése és vezetése célszerűbb. A papír-alapúnak egy előnye van, hogy ragasztós színes jelzőcsíkokkal lehet jelezni a váltótásr óvodapedagógus számára, ha valami fontos, új dolgot rögzítettünk (pl. kiderült a gyermekről, hogy allergiás valamire, válnak a szülei, stb.).
Fejlődéskövetés portfóliós értékeléssel
A portfólió fogalma az utóbbi években közismertté vált, sokféle szakma sokféle céllal használja, mást jelent a gazdaságban, a divatszakmában és a pedagógiában. Érdemes ezért pontosan meghatároznunk, a többitől megkülönböztetnünk a nevelési és oktatási intézményekben a gyermekek értékelésére szolgáló gyűjteményeket.
A pedagógiai portfólió fogalmán olyan gyűjteményt értünk, amellyel dokumentálni tudjuk egy gyermek fejlettségét, követi tudjuk fejlődését, be tudjuk mutatni különleges tehetségét, vagy konkrét anyagot tudunk gyűjteni, melyet szakemberek problémáinak meghatározására alkalmazhatnak.
Tartalma: a gyermekek által, vagy a gyermekekről készített anyagok, például:
- vizuális alkotások (nem csak papír alapúak)
- fotók
- videófelvételek, hang-és képanyag
- tesztek
- megfigyelési jegyzőkönyvek
A gyűjtemények céljuk szerint különféle típusúak lehetnek:
1. Fejlődési portfólió: célja a gyermek fejlődésének követése.
- Érdemes az első félévben minden dokumentumot gyűjtenünk (rajzok, fotók, megfigyelések, felvételek), majd a gyermek egyéni fejlesztési tervének elkészítése után csak azokra a területekre koncentrálva, amelyeken több odafigyelésre van szüksége.
- Fontos a kiindulási állapotot diagnosztikus értékeléssel (részletesen, pontosan, jól áttekinthető formában megfogalmazni az egyes képességekre koncentrálva). Ajánlott a gyermekről rövid videofelvételt készíteni játék közben a fejlesztendő területre koncentrálva, illetve fotókat. (Ez esetben érvényesek a személyiségjogok védelmére és a kutatásetikára vonatkozó szabályok – amelyeket könyvünkben megtalál. Lényegük: szülői engedéllyel, csak belső használatra.)
- A fejlődési portfólió jól használható a fogadóórákon, segíthet a szülőkkel való kapcsolat szorosabbá fűzésében, a gyermek otthoni és óvodai nevelésének összehangolásában. Tapasztalatok szerint azokat a szülőket is meg lehet nyerni a gyermekükről szóló napló, fotó vagy hangfelvétel segítségével a fejlődés támogatására, akik nem voltak ebben motiváltak. Sok esetben fogadóórára nem járó szülők válnak kíváncsivá gyermekük portfóliós anyagára.
2. Bemutató portfólió: célja a gyermek valamely kiemelkedő képességének dokumentálása.
- Ebbe a gyűjteménybe azokat a produktumokat és dokumentumokat gyűjtjük, amelyekkel az adott területet feltártuk, illetve bizonyítjuk. Nem szükséges az összes munka (pl. rajz, építmény fotója, hangfelvétel), itt az egyes típusokat érdemes egy-egy legjobban sikerült produktummal illusztrálni.
- Jól használható a tehetségígéretek óvására (elkallódás ellen, pl. óvodaváltásnál, iskolába kerülésnél), illetve a fejlesztő programba való kiválasztásukkor és fejlődésük követésekor. Alkalmas a szülőkkel, külső munkatárssal való megbeszélésre is.
3. Értékelési portfólió: célja a gyermek általános fejlődéskövetése, illetve problématerületek felfedezése, majd a megoldási stratégia kidolgozása. A Montessori óvodákban sok országban alkalmazott fejlődéskövető módszerhez hasonlóan működtethető.
- Lényege: a fejlesztési célok gyermekekre való időszakonkénti lebontása, a tevékenységek és a haladás dokumentálása. A gyermek komplex értékelése: (1) testi, (2) kognitiv, vagyis a megismerő tevékenységgel kapcsolatos; (3) az affektív, vagyis érzelmi; illetve a (4) szociális jellemzőket.
- Megjelenési formája részben táblázatos, részben szabad bejegyzéseket, ill. cédulákat tartalmazó, részben dokumentumgyűjtemény (fotó, videó)
- Rendkívül jól használható az átlagtól eltérő gyermekek esetében is, hisz a csoportban dolgozó különböző felnőttek, a gyerekekkel kapcsolatban lévők is tehetnek megjegyzéseket.
- Jól alkalmazható a szülővel közösen kialakított problémamegoldó tevékenység követésére, ekkor a szülő naplója, cédulái is bekerülnek. (pl. válás környéki helyzet kezelése, bevándorlók gyermekeire való odafigyelés, gyermekotthonban lakó gyermek beillesztése, viselkedészavarok, félelmek kezelése, stb.)
- A gyermekek számára is követhető, látványos, játékos haladási lapok, mini-diplomák, kártyák, faliújságképek kísérik az egy-egy nevelési, illetve fejlődési pont elérését.