3.3. Szakmai énkép, énhatékonyság
A fentiekben már említést tettünk érintőlegesen a címben foglalt két fogalomról, azonban fontos helyretennünk ezek pontos jelentéstartalmát ahhoz, hogy megértsük, milyen hatással vannak az óvodapedagógusok sikerességére, hatékonyságára.
Az énkép mint pszichológiai fogalom azon személyiségvonások összességét takarja, amelyeket sajátunknak tulajdonítunk. Ennek három fajtáját különböztetjük meg (Fizel, 2013).:
- A szubjektív énkép a saját magunkról alkotott képünk
- Az ideális énkép egy minta, amellyé válni szeretnénk.
- Az objektív énkép külső szemlélők által rólunk alkotott kép
Az énideál kialakulásához minták sorozata vezet, amely lehet pedagógus példakép, vagy épp negatív példa is, de mindenképpen indokolja, hogy a hallgató, pályakezdő pedagógus minél több tapasztalatot szerezhessen gyakorlata által a vágyott állapotról. Ha a pedagógus elhatározza, hogy eredményességét növelni szeretné az önfejlesztés módszereivel, elsődleges célja kell hogy legyen, hogy énképét minél közelebb hozza énideáljához.
Az énkép fent taglalt pszichológiai jelentésétől némileg eltér a pedagógia által vizsgált szakmai énkép fogalma, amely az énkép kifejezetten szakmai vetületét takarja magában. Szakmai énképünk objektív ismeretével, és szakmai énideálunk tudatos megismerésével (a belépő nézetek feltárásával) a szakmai önreflexió módszertárát felhasználva juthatunk el végül a szakmai énkép és szakmai énideál párhuzamba hozásáig. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy önmagunk szakmai oldalú megismerése, és az elérni kívánt pedagógusszemélyiség nevesítésével megtesszük az első lépéseket afelé, hogy munkánkban is hatékonyabbak lehessünk, énhatékonyságunk is kedvező irányú változást vesz majd.
Az énhatékonyság az egyén véleménye saját képességéről arra vonatkozóan, hogy egy adott teljesítményszintet képes-e elérni. Egy olyan észlelt képesség, amely a végrahajtandó cselekedetre vonatkozik, s befolyásolja, hogyan érez, gondolkodik, és miként viselkedik különböző helyzetekben az egyén. Az énhatékonyság négy különböző forrásból kerülhet fejlesztésre, amelyek közül a legerősebb befolyást a saját elsajátítási tapasztalatok jelentik (siker-kudarc kettőssége), erősíthetjük énhatékonyságunkat szociális modellek alapján (ilyenek az életünk során magasztalt példaképek, de az intő példák is ide sorolhatóak), az énhatékonyság fejlesztési lehetőségei közül a harmadik helyen áll a szociális meggyőzés, majd ezt követi a saját lelki, érzelmi állapot mint befolyásoló tényező. (Bandura, 1994).
Röviden tehát a taglalt fogalmak összefüggései a következők: Minél közelebb kerül szakmai énképünk szakmai énideálunkhoz, munkánkban annál hatékonyabbnak érezzük magunkat, szakmai énhatékonyságunk fejlődik. Az imént leírt arányosságnak azonban elengedhetetlen alapja az egyes tényezők (szakmai énképünk, és énideálunk) tudatos megismerése.
A pályakezdők negatív szakmai énképéért felelős ördögi kör tehát tudatos önreflexiós munkával megtörhető, a negatív szakmai énkép pedig végül a hatékony „én” érzésébe alakul át.
Az Ön én-megismerését segíti majd a 13. fejezet. Ha most szeretne egy ’éntükörbe’ nézni, lapozzon oda!