Skip navigation

11.4. A kiválasztott munkatárs beillesztése a szervezetbe

A beillesztés célja: megismertetni az új óvodapedagógust az intézmény működésével, szervezeti egységeivel, az intézményi dokumentumokkal, munkatársakkal, konkrét feladataival.

 

Az intézményvezető a bemutatás a munkakörülmények megismertetése és az intézményi dokumentumok rendelkezésre bocsátását követően a törvényi előírásoknak (2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a módosított 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet) szakmai segítőt (mentort) jelöl ki a kezdő pedagógus mellé, aki segíti a beilleszkedést, a tapasztalatszerzést, a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátásában.

A kezdő pedagóguskutatások eredményeiből azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézmények „beiktatási” gyakorlata alacsony színvonalú, általában kevés segítséget kapnak a pályakezdők.

Természetesen egy adott nevelőközösség viszonyulásán sok múlik, hogy mennyi segítséget/támogatást adunk az új kollégának.

A munka világába történő bevezetés során háromféle segítségre van szüksége a kezdő óvodapedagógusnak:

- személyes segítés (pedagógusi identitás elősegítése)

- társas segítés (közösségi taggá válás érdekében)

- professzionális segítség (szakmai képességek, készségek, kompetenciák alakítása)

A bevezető szakasz akkor lesz eredményes a pályakezdő óvodapedagógus számára, ha azt összehangolják az intézményben dolgozó érintett kollégákkal, az intézményi célokkal, feladatokkal. Más európai államokhoz hasonlóan hazánkban is bevezették a pályára állás szakmai segítését – a mentorpedagógus által. (Pedagógusképzés, 2010/1.)

A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 6.§-a tartalmazza a szakmai vezetőre (mentor) vonatkozó előírásokat.

 

6. § (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti

a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,

b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában,

c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint

d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.

(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.” http://net.jogtar.hu/

A mentor mellett természetesen az intézmény kapcsolatrendszerében, a konstruktív együttműködésben vannak olyan további csoportok (intézményvezetés, nevelő testület, munkaközösségek, szülők stb.), amelyek segítik a pályára állást és a pályán maradást.