Skip navigation

4.1. A nevelés színterei: család és a bölcsőde

4.1.1. A család

A család az környezet, szocializációs tér, amely legközvetlenebbül hat a kisgyermek személyiségfejlődésére. Különbözhetnek egymástól számos dologban (családszerkezet, anyagi helyzet, nevelési módszerek, értékválasztások, normák stb.), de mégis a szülőknek van egyedülálló szerepe, felelőssége gyermekük nevelésében.

Országonként eltérő lehet a családi nevelés jelentőségének a hangsúlyozása. Hazánkban a közgondolkodásban és a politikában is az a gyakorlat , hogy a szülők szerepkörét részesítik előnyben és ehhez megfelelő támogató rendszer is kapcsolódik.

A kisgyermek számára kiemelten fontos annak az interakciós térnek a megléte, amelyben  a modell-és mintakövetés, az identitás formálása, az érték és normakövetés  történik a családtagok  közreműködésével.

A család, mint a társadalom legkisebb egysége számos funkciót tölt be, amelyek  a következők:

- biológiai (reprodukciós) funkció

- gazdasági funkció

- érzelmi szükségletet kielégítő funkció

- betegek ellátása és az öregekről való gondoskodás

- kulturális igény felkeltése, a szabadidő irányítása

- családtagok életének irányítása és ellenőrzése

- szocializációs és nevelési funkció, személyiségformálás

- a család, mint támogató rendszer        ( Bodonyi-Busi-Vizelyi, 2006. 14-17. old.)

A családi és az intézményes nevelés kapcsolatának, egymásra épülésének  szempontjából a családi funkciók közül kiemelt jelentőséggel bír a szocializáció, a személyiségformálás, hiszen ezen tevékenységek gyakorlása közben tanulja meg a kisgyermek a társadalmi együttéléshez szükséges elvárásokat, normákat, szabályokat.

Ahány család létezik, annyiféle családi mintázattal, hatással, nevelési módszerrel találkozhatnak azok a szakemberek, akik a kisgyermekek nevelését, fejlesztését választották hivatásul.

 

4.1.2. A bölcsőde

A kisgyermek szociális terének leggyakoribb bővülési formája, fejlődését befolyásoló közege a bölcsőde. A bölcsődék szolgáltató intézmények, amelyek a szülők munkavégzésének idejére, vagy egyéb ok miatt végzik szakma-specifikus elvárásoknak megfelelően a rájuk bízott gyermekek szakszerű gondozását, nevelését, felügyeletét.

Az „1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 41§ (3) értelmében a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái között első helyen szerepel a bölcsőde.

Ebben a gyermekintézmény típusban az ún. „Módszertani levél” az a deklarált dokumentum, amely a bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályait tartalmazza,  „ A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja” pedig a bölcsőde céljait, feladatait,  alapelveit, szolgáltatási formáit és a kisgyermekek bölcsődéskor végi fejlődési jellemzőit foglalja magába.

A bölcsődei nevelés-gondozás célja:

„ A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést.

.A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve.

A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig, minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.” (Balogh- Barbainé-Kovácsné-Nyitrai-Rózsa-Tolnayné-Vokony, 2012.)

A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai kiterjednek:

- az egészségvédelemre, az egészséges életmód megalapozására,

- az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítésére,

- a megismerési folyamatok fejlődésének segítésére (Balogh- Barbainé-Kovácsné-Nyitrai-Rózsa-Tolnayné-Vokony, 2012.)

A bölcsődéből kiderülő gyermekek intézményváltásának problematikájához, a kontinuitás folytatásához szükséges és elengedhetetlen, hogy az óvodában dolgozó nevelők ismerjék a bölcsődei nevelés – gondozás leglényegesebb jellemzőit, annak érdekében, hogy a csoportjukba érkezők adaptációja minél tervezettebb, zökkenőmentesebb lehessen.