4.1. A nevelés színterei: család és a bölcsőde
4.1.1. A család
A család az környezet, szocializációs tér, amely legközvetlenebbül hat a kisgyermek személyiségfejlődésére. Különbözhetnek egymástól számos dologban (családszerkezet, anyagi helyzet, nevelési módszerek, értékválasztások, normák stb.), de mégis a szülőknek van egyedülálló szerepe, felelőssége gyermekük nevelésében.
Országonként eltérő lehet a családi nevelés jelentőségének a hangsúlyozása. Hazánkban a közgondolkodásban és a politikában is az a gyakorlat , hogy a szülők szerepkörét részesítik előnyben és ehhez megfelelő támogató rendszer is kapcsolódik.
A kisgyermek számára kiemelten fontos annak az interakciós térnek a megléte, amelyben a modell-és mintakövetés, az identitás formálása, az érték és normakövetés történik a családtagok közreműködésével.
A család, mint a társadalom legkisebb egysége számos funkciót tölt be, amelyek a következők:
- biológiai (reprodukciós) funkció
- gazdasági funkció
- érzelmi szükségletet kielégítő funkció
- betegek ellátása és az öregekről való gondoskodás
- kulturális igény felkeltése, a szabadidő irányítása
- családtagok életének irányítása és ellenőrzése
- szocializációs és nevelési funkció, személyiségformálás
- a család, mint támogató rendszer ( Bodonyi-Busi-Vizelyi, 2006. 14-17. old.)
A családi és az intézményes nevelés kapcsolatának, egymásra épülésének szempontjából a családi funkciók közül kiemelt jelentőséggel bír a szocializáció, a személyiségformálás, hiszen ezen tevékenységek gyakorlása közben tanulja meg a kisgyermek a társadalmi együttéléshez szükséges elvárásokat, normákat, szabályokat.
Ahány család létezik, annyiféle családi mintázattal, hatással, nevelési módszerrel találkozhatnak azok a szakemberek, akik a kisgyermekek nevelését, fejlesztését választották hivatásul.
4.1.2. A bölcsőde
A kisgyermek szociális terének leggyakoribb bővülési formája, fejlődését befolyásoló közege a bölcsőde. A bölcsődék szolgáltató intézmények, amelyek a szülők munkavégzésének idejére, vagy egyéb ok miatt végzik szakma-specifikus elvárásoknak megfelelően a rájuk bízott gyermekek szakszerű gondozását, nevelését, felügyeletét.
Az „1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 41§ (3) értelmében a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái között első helyen szerepel a bölcsőde.
Ebben a gyermekintézmény típusban az ún. „Módszertani levél” az a deklarált dokumentum, amely a bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályait tartalmazza, „ A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja” pedig a bölcsőde céljait, feladatait, alapelveit, szolgáltatási formáit és a kisgyermekek bölcsődéskor végi fejlődési jellemzőit foglalja magába.
A bölcsődei nevelés-gondozás célja:
„ A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést.
.A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve.
A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig, minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.” (Balogh- Barbainé-Kovácsné-Nyitrai-Rózsa-Tolnayné-Vokony, 2012.)
A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai kiterjednek:
- az egészségvédelemre, az egészséges életmód megalapozására,
- az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítésére,
- a megismerési folyamatok fejlődésének segítésére (Balogh- Barbainé-Kovácsné-Nyitrai-Rózsa-Tolnayné-Vokony, 2012.)
A bölcsődéből kiderülő gyermekek intézményváltásának problematikájához, a kontinuitás folytatásához szükséges és elengedhetetlen, hogy az óvodában dolgozó nevelők ismerjék a bölcsődei nevelés – gondozás leglényegesebb jellemzőit, annak érdekében, hogy a csoportjukba érkezők adaptációja minél tervezettebb, zökkenőmentesebb lehessen.