9.5. Fejezetzáró
Pedagógiai kommunikáció (Szőke-Milinte, 2013)
„Zrinszky László (1996) felfogásában a pedagógiai kommunikáció pedagógiai céloknak alávetett kommunikációs formaként jelentkezik, amely pedagógiai szempontok szerint szabályozott és rendszerint intézményes keretek között, a pedagógusok és tanulók közvetlen személyes kapcsolataiban, gyakorta médiumok felhasználásával megy végbe.
Zsolnai József (1996:122) szerint a pedagógiai kommunikációelmélet egy kifejezetten interdiszciplináris terület. Perjés István az iskolai nevelés kommunikációs háttereinek azonosítására a szimbolikus interakció elméletének alkalmazását tartja megfelelőnek. Az iskolai kommunikáció jelentőségét abban látja, hogy hozzásegít ahhoz az információ cseréhez, amely a társadalmi jellegű tevékenységek végzéséhez szükséges szándékok kölcsönös kommunikációjában és felismerésében rejlik (Perjés, 2007).
Kron (2000) az enkulturációt öt alapviszony köré építi, melyek közül az egyik a dialogikus viszony, amelyet külön tételez a pedagógiai viszonytól, és amelyben Kron szerint arra törekszünk, hogy kölcsönösen vegyük tudomásul: soha nem vagyunk „készen”, s életünket a permanens a „még nem” állapotban kell vezetnünk; tudásunkat és élettapasztalatainkat pedig ugyanilyen folytonossággal kell kommunikálnunk. Ebben az értelemben a tanár-diák közötti kommunikációs kapcsolat ugyan mély, de sohasem lehet egyenrangú. Megfigyelhető, hogy a kommunikációra mint folyamatra tekint, ugyanakkor nehezen értelmezhető, hogy miért tartja a pedagógiai viszonyt a kommunikációs viszonytól elválaszthatónak. A pedagógiai viszonyt ugyanis olyan helyzetnek tartja, amelyben a pedagógus a tanítványai műveltségre való általános emberi törekvését megerősíti.”
Boda Edit: Kommunikáció. Magyar Pedagógia, 1989. 3-4. sz.
Páskuné Kiss Judit: Kommunikáció az osztályteremben. Világító Ceruza, 1993. 11. sz.
Pease, Allan (1994): Testbeszéd. Park Kiadó, Budapest
Pease, Allan – Pease, Barbara (2013): Testbeszéd a munkahelyen. Park Kiadó, Budapest
Puki Istvánné (2003): Konfliktusok az óvodában. Esetelemző gyakorlatok. Comenius Bt., Pécs.
Szekszárdi Júlia (1995): Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Iskolafejlesztési Alapítvány–Magyar ENCORE
Zrinszky László: A pedagógiai kommunikáció elméletéről. Új Pedagógiai Szemle, 1994. 5. sz.
Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció, Adu-Fitt Image kiadó,2002, Budapest. www.bdf.hu/oldinformatika/szjozsef/Dokumentumok/Zrinszky.doc
Wacha Imre: A nonverbális kommunikáció eszköztára. http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/32/32_komm_wacha.htm
1. Válaszoljon a kérdésekre:
- Melyek a pedagógiai kommunikáció főbb jellemzői?
- Melyek a hatékony kommunikáció jellemzői?
- Melyek a kommunikáció legfőbb csapdái?
2. Emlékezetből sorolja fel verbális és nem verbális kommunikációs eszközeinket!
3. Keressen olyan fotókat, amelyek Önt ábrázolják különféle nyilvános szituációkban, és egy testbeszédről szóló könyv, vagy a a Kitekintőben ajánlottak segítségével, valamint a tanultak alapján elemezze!
Gordon, Thomas (1994): A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive, 179. o.
Hercz Mária, Mits Péter , Vizi Lászlóné (2003): Kommunikáció és önismeret: Idegenforgalmi ügyintéző képzés e-learning program. In: Hoffmann Orsolya, Tóth Ágnes (szerk.): Idegenforgalmi ügyintéző (OKJ 52 7872 03) szakképesítő program. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2003. Paper 6. (Pályázat felnőttképzési elearning programok készítésére; TÁV 14.)
Szőke-Milinte Enikő (2013): A pedagógiai kommunikáció értelmezései. http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0309SzokeMilinteEniko.pdf
Magyar István, Sándor József, Dr. Gaál Gabriella, Mogyorósi Zsolt (é.n.): Konfliktusok a pedagógiai folyamatban. In: Magyar István (szerk.): Az iskolai nevelés alapjai. Letöltés: 2015.05. 05. http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/nevtarsal/konfliktusok_a_pedaggiai_folyamatban.html