6.2. A tervezés jellemzői

(Calderhead  nyomán In: Szabó, 2008, 2. o.; Körmöczi, é.n. egyes szempontjainak felhasználásával)

 

1.       Időbeliség szerint:

a)      Éves terv: az óvodavezetés az óvodapedagógusokkal együtt készíti el, keret jellegű, az előre ismert főbb eseményeket tartalmazza, melyek egy része adott napon, más része adott időszakban zajlik (évnyitó, szülői értekezletek, fogadóórák, óvodai nyílt napok, beiratkozás, ünnepélyek, szünnapok, stb.)

b)      Időszaki  tervek (2-3 hónap): a csoportok tervei, hetekre bontva tartalmazza a célokat, feladatokat, nevelési (fejlesztési és tanítási) tartalmakat a különféle tevékenységterületek keretében

c)      Tematikus- vagy projekttervek (1 naptól 4-5  hétig  terjedhet): egy adott időszakra vonatkozó terv. A tematikus terv lényege, hogy az adott időszak egy központi téma köré épül (pl. víz, tavaszi ünnepkör, stb.), s minden tevékenységterület, de a szerencsés esetben a napi rutinok, a dekoráció is tartalmilag ehhez kapcsolódik. Projekt-tervezés ennél is komplexebb tevékenység ( a projekt fogalmát ld. a kislexikonban). A pedagógiai  projekt-tervezésnek sokféle grafikus megoldását ismerjük, ezek közös céljai a következők:

- a projekt egyes lépéseinek, elemeinek részletes átgondolása

- áttekinthetőség

- egységben látás biztosítása.

A szempontok áttekintéséhez a következő, un. projekttervező virágot fejlesztettük ki:

A téma bővebb tanulmányozásához a „Kitekintő” c. részben ajánlunk anyagokat.

a)      Heti terv: a csoport számára készül az időszaki terv figyelembe vételével. Az adott időszakra készített tematikus terv természetesen szükségtelenné teszi az elkészítését.

b)      Napi terv: a csoport számára készül, amennyiben szükséges. Az óvodai napirend  központilag elfogadott, minden csoportra érvényes, ezt általában a foglalkozások tartalmi tervével egészítjük ki.

c)       Foglalkozásterv (erről részletesen szólunk később).

2.      Az óvodapedagógus személyes viszonya szerint

a)      A tervezés alapja:

- a pedagógus saját tudása (műveltsége, szaktudása és kompetenciái), valamint

- gondolkodása (nézetei, meggyőződései pl. gyermekképe, óvodaképe, személyes értékei és céljai a nevelés során; nevelési-tanítási tapasztalatai, stb.)

b)      Alapvetően kognitív folyamat, melyben az írott tervek rövidek, és elsődlegesen a pedagógus memóriáját segítik.

c)       A nem-kognitív folyamatok is jelentősek (az óvodapedagógus motiváltsága,

 

3.       A tervezési folyamat tartalmi kritériumai (jellemzői)

a)      nevelésközpontúság: célok pontos megfogalmazása (ONOAP, pedagógiai program, csoport programja alapján)

b)      pedagógiai-módszertani alapelvek:

- játékra épülés: a nevelés, tanítás és fejlesztés játékosan, játékokon keresztül valósuljon meg („game based learning”)

- gyermek tiszteletben tartása: nem kényszerítjük, motiválni igyekszünk a pedagógiai környezet megszervezésével, befolyásolásával

- közvetett nevelési módszerek dominanciája

- komplexitás, inter-és multidiszciplinaritás: a világot a maga teljes módján mutatjuk meg

- élményszerűség

- tevékenykedtetés, aktivitás, saját tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése („learning by doing”)

c)       konkrét pedagógiai jellemzők, körülmények figyelembe vétele

- az óvoda tárgyi és személyi feltételei (felnőtt segítők)

- gyermekről szerzett információk: tanulási képessége, előzetes tapasztalatok, meglévő  tudás, aktivizálhatóság önálló munkavégzés fejlettsége együttműködő képesség színvonala, stb.

- társas helyzet jellemzői, érdeklődés, új tudáshoz, tanuláshoz való viszony stb.

- egyéb (pl. időjárás; más csoportok tevékenysége az adott időszakban:  csend vagy zaj van az óvodában egy báb vagy mese foglalkozás alatt; néptánc egy emeleti csoportszobában adott időben)

d)      rendszerszemlélet

- nevelési folyamatba illeszkedés

- heti, ill. napi programba illeszkedés

- a gyermekek adott fiziológiai állapota (pl. étkezés és mozgás foglalkozás időbelisége; álmosság, fáradtság az adott napszakban)

e)      logikus, áttekinthető struktúra

f)       keret-jelleg: rugalmas, vagyis rugalmas terveket eredményez, melyek szabadon módosíthatóak a tanítási szituációkban felmerülő igények szerint.

A tervezéskor figyelembe vehető hatások

	Hatás
	pozitív	negatív
A pedagógus szerepei és irányító stílusa a tevékenységek folyamán az érdeklődés és motiváció fenntartása szempontjából	-       ösztönző -       segítő-fejlesztő -       tanácsadó -       játszótárs -       szupervisor -       rugalmas, helyzethez	-       ismeretátadó -       mechanikus, rugalmatlan tervmegvalósító -       autokratikus irányító -       túlszabályozó
Munkaformák, szervezési módok, a gyermekek önfejlesztő tevékenysége érdekében	-       egyéni tevékenységek -       mikro-csoport, -       páros munka -       csoportmunka -       projekt -       frontális munka interaktív elemekkel	-       kizárólag frontális vagy egyéni munkaforma
Irányítás módja	-       az indirekt tanulásirányítás -        nyílt tanulás-tanítás	-       direkt irányítás -        zárt tanítás-tanulás

Forrás: Körmöczi, é.n. (részletek)