Skip navigation

A mindennapos testnevelés bevezetésének előzményei

A mindennapos testnevelés bevezetését javasló jogszabály benyújtását több vizsgálat és felmérés előzte meg. Ezek közül az első projektet 2008-ban az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa indította, melynek fő célja az volt, hogy feltárják a gyermekek jogai érvényesülésének megvalósulását. [1]

A kutatás fő irányvonala 2011-ben annak megvalósítása volt, hogy a gyermekek testi-lelki egészséghez való joga a lehető legmagasabb szinten megvalósuljon. A projekten keresztül az Ombudsman vizsgálta az iskolai testnevelés és sport helyzetét, szabályozási kereteit is. A felmérés elsősorban az oktatási intézmények iskolai testneveléssel, diáksporttal kapcsolatos feladataira, illetve a gyógytestnevelés helyzetére összpontosított. Ezen kívül a vizsgálat még arra is kitért, hogy a 6 és 18 év közötti tanköteles diákok számára biztosított-e az életkori sajátosságaiknak megfelelő, és igényeikhez igazodó testnevelés. A vizsgálati eredmények feltárása után az országgyűlési biztos az alábbi problémák megoldásában a Nemzeti Erőforrás Miniszter intézkedéseit kérte:

  • az érintett szakmai szervezetekkel együttműködve dolgozzon ki az iskolai testnevelésre vonatkozó protokollt, és építse ki a szakmai felügyeletet,
  • teremtse meg az iskolai testnevelésnek és diáksportnak, a gyógytestnevelésnek a gyermekek jogait és érdekeit tiszteletben tartó szakmai, tárgyi, valamint finanszírozási feltételeit,
  • tegyen határozott és összehangolt lépéseket annak érdekében, hogy a közoktatási intézményekben a tanulók azonos feltételek mellett részesüljenek az egészségi állapotuknak megfelelő testnevelési foglalkozásokban,
  • tegyen lépéseket az iskola egészségügyi szakembereinek számának növelésében, és méltányos finanszírozásuk megteremtése érdekében. [2]

Az Oktatási Hivatal Közoktatási Ellenőrzési Osztálya 2009 novemberében egy országos szakmai ellenőrzés keretében vizsgálta a tanórán kívül szervezett iskolai sportkörök és sportfoglalkozások működését. A vizsgálatban 180 általános iskola, és 70 középfokú oktatási intézmény vett részt.

A szakmai ellenőrzés legfontosabb feladatai, és eredményei az alábbiak voltak:

Információgyűjtés: Az információgyűjtés magába foglalta az iskolai tanórán kívül szervezett sportkörök, sportfoglalkozások megszervezésének szabályszerűségét, feltételeinek meglétét, beleértve a szülői igények kielégítését is. A vizsgálat kiterjedt még a foglalkozásokat tartók végzettségére, szakképzettségére is.

Problémafeltárás: A vizsgált iskolákban a tanórán kívüli sportfoglalkozások szervezési, személyi, eszköz-ellátottsági adatainak felmérése, esetleges problémák feltárása, bemutatása.

A tanórán kívüli sportfoglalkozások fejlesztési lehetőségei: A vizsgálat a tanórán kívüli sportfoglalkozások jelenlegi helyzetére irányult azon módosítási lehetőségek érdekében, melyekkel hatékonyabb, több tanulót aktivizáló tanórán kívüli foglalkozást lehet létrehozni.

A vizsgált iskolák személyi feltételei: A városi iskolák nagy részében nem mutatkozott szakemberhiány, míg a községi iskolákban jellemző volt a szakképzettség hiánya. A kistelepülések nagy része nem tudta megoldani, hogy a tanórán kívüli foglalkozásokat szakképzett pedagógus tartsa.

A vizsgált iskolák tárgyi feltételei: A tárgyi feltételek megvalósulása szintén a kistelepülési iskolákban volt a legkedvezőtlenebb. Valamivel jobb a helyzet a községi iskolákban, míg a városi intézményekben inkább az eszközök minőségének megőrzése okoz nagyobb gondot.

Az iskolai sportkörök működése: A felmérés kimutatta, hogy az iskolák az előírt nem kötelező iskolai foglalkozások óraszámából kevés órát biztosítanak a sportfoglalkozásokra. Ezen kívül az iskolák 28 százalékában nem történt meg a kötelező, tanulók sportolási igényét kimutató felmérés. A vizsgálat ezen része rámutatott arra, hogy az iskolák nagy részében nem a jogszabályban előírtak szerint szervezik a tanórán kívüli sportfoglalkozásokat.

A szakmai ellenőrzési vizsgálat eredményei alapján az alábbi szakértői javaslatok fogalmazódtak meg:

  • Az iskolai sportkörök működésére vonatkozó vizsgálat bebizonyította, hogy a legtöbb iskolában nem a szabályoknak megfelelően történik az iskolai sportkörök szervezése, ezért minden intézményben javasolják a jogkövető magatartás betartását.
  • A személyi feltételek megvalósulása érdekében kiemelten támogatni kell a pedagógusok szakmai továbbképzését a szükséges szakmai tudás és a tapasztalatok megszerzése érdekében.
  • Új sportágak bemutatásával fel kell kelteni a serdülő korosztály érdeklődését a sportolás iránt, velük a testmozgást megszerettetni, és a mozgás igényét bennük kialakítani.
  • A felmérés során beigazolódott, hogy a kistelepülések intézményeiben a legrosszabbak a tárgyi feltételek, így fontos lenne a pályázati feltételek könnyebbé, vállalhatóbbá tétele az új sportlétesítmények építése, vagy a meglévőek felújítása érdekében.
  • Konkrét intézkedések kapcsán érdekeltségi rendszer kialakítása az utánpótlás nevelés érdekében.
  • Az iskolák nagy részében a tanulókat versenyre felkészítő, versenyre kísérő pedagógus túlóradíjának megfizetésére nincs lehetőség.
  • Javaslat a mindennapos testnevelés óra törvényi előírására, a minden gyermeket általánosan érintő, tényleges mindennapos testmozgás megvalósítása érdekében. [3]


[1] Dr. Kovács Zs. (szerk.) (2009): Beszámoló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről 2008. Országgyűlési Biztos Hivatala, Budapest, 2009

[2] Dr. Lux Á. (szerk.) (2012): A gyermekek testi-lelki egészsége – Gyermekjogi projekt 2011. Alapvető jogok biztosának hivatala, Budapest, 2012.

[3] Oktatási Hivatal (2009): Jelentés a tanórán kívül szervezett iskolai sportkörök, sportfoglalkozások országos szakmai ellenőrzéséről