A strandkézilabda szabályai

A játéktér

Egy mezőnyből és két kapuelőtérből áll, 27 m hosszú és 12 m széles, négyszögletes terület. Felszínét legalább 40 centiméter mélységű homokréteg borítja. A játéktér állapotát nem szabad egyik csapat előnyére sem megváltoztatni a mérkőzés ideje alatt. A játékteret legalább 3 méter szélességű szabad terület övezi biztonsági zónaként. A mezőny 15 méter hosszú és 12 méter széles. A határoló vonalakat legfeljebb 8 centiméter szélességű, rugalmas szalaggal kell megjelölni. A játéktér minden vonala ahhoz a területhez tartozik, amelyet határol. A játéktér hosszanti oldalait oldalvonalnak, rövidebb oldalait alapvonalnak hívjuk. A kapufák közötti vonal a gólvonal, amelyet meg kell jelölni. A mérkőzés két félidőből áll, mindkét félidő eredményét önállóan kell értékelni. Mindkét félidő 10 perc, közöttük legfeljebb 5 perc szünettel. A mérkőzéseket gömbölyű, nem csúszós gumilabdával játsszák. A férfiak labdamérete: súlya 350-370 gramm, kerülete 54-56 cm közötti; a női labda 280-300 gramm súlyú és 50-52 cm kerületű. A gyermekmérkőzéseken kisebb labda is használható. A strandkézilabda mérkőzéseket játszhatják női, férfi és vegyes csapatok. Egy csapat maximum 8 játékosból áll, amelyből a mérkőzés kezdetekor legalább 6 játékosnak kell jelen lennie. Ha a játékra alkalmas játékosok száma 4 alá csökken, a játékot félbe kell szakítani és a kérdéses csapat elvesztette a mérkőzést. A játéktéren csapatonként 4 játékos (3 mezőny és a kapus) tartózkodhat. A többiek cserejátékosok, akik a saját cserehelyükön tartózkodhatnak.

Felszerelés

A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek színe, kombinációja és megjelenése az ellenféltől világosan megkülönböztethető legyen. A kapusként szerepeltetett játékosok öltözékének színe ugyancsak különbözzön a játékostársak és az ellenfél csapatának (mezőnyjátékosok és kapus) öltözéke színétől. Maximum két játékos jelölhető kapusként.

A labda

A mérkőzéseket gömbölyű, nem csúszós gumilabdával játsszák. A férfiak labdamérete: súlya 350-370 gramm, kerülete 54-56 cm közötti; a női labda 280-300 gramm súlyú és 50-52 cm kerületű. A gyermekmérkőzéseken kisebb labda is használható. Minden mérkőzésre legalább 3 labdát kell biztosítani. Egy-egy tartalék labdát közvetlenül a két kapu mögött, egy arra kijelölt helyen kell elhelyezni. A játék- és játékidő megszakítás csökkentése érdekében, a játékvezető által kijelölt kapusnak minél hamarabb játékba kell hoznia a labdát, ha az elhagyta a játékteret.

A csapat

A strandkézilabda mérkőzéseket játszhatják női, férfi és vegyes csapatok. Egy csapat maximum 8 játékosból áll, amelyből a mérkőzés kezdetekor legalább 6 játékosnak jelen kell lennie. Ha a játékra alkalmas játékosok száma 4 alá csökken, a játékot félbe kell szakítani. Az érintett csapat elvesztette a mérkőzést. A játéktéren csapatonként 4 játékos (3 mezőny és a kapus) tartózkodhat. A többiek cserejátékosok, akik a saját cserehelyükön kötelesek tartózkodni. A játékos vagy a hivatalos személy akkor rendelkezik részvételi jogosultsággal, ha a kezdésnél jelen van és neve a versenyjegyzőkönyvben szerepel. A mérkőzés megkezdése után érkező játékosoknak és hivatalos személyeknek az időmérőtől, a titkártól kell részvételi jogosultságot kapniuk és nevüket be kell írni a versenyjegyzőkönyvbe. A részvételi jogosultsággal rendelkező játékos saját cserehelyénél bármikor beléphet a játéktérre. Ha egy részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos a játéktérre lép, kizárással kell büntetni. A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik. A csapatnak az egész mérkőzés alatt a játéktéren egy játékost kapusként kell szerepeltetni. Az a játékos, akit kapusnak jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként. A mezőnyjátékos ugyancsak bármikor átveheti a kapus feladatkörét. A csapat a mérkőzés folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt csapatvezetőként kell megjelölni. Csak ő jogosult az időmérővel, a titkárral és esetleg a játékvezetővel tárgyalni. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt általában nem jogosultak a játéktérre lépni. A szabály elleni vétséget, mint sportszerűtlen magatartást kell büntetni. A játékot az ellenfél javára megítélt szabaddobással kell folytatni. Sérülés esetén a játékvezetők engedélyt adhatnak a játéktérre való belépésre játékidő megszakítás után két - részvételre jogosult - személynek, hogy a csapat sérült játékosának segítséget nyújthassanak.

Játékos csere

A cserejátékosok a mérkőzés alatt az időmérőnél vagy a titkárnál való jelentkezés nélkül bármikor és ismételten cserélhetők, amennyiben a lecserélt játékosok elhagyták a játékteret. A játékteret elhagyni és oda belépni csak a saját cserehelyen szabad. Ez a kapuscserére is érvényes. A játékos csere szabályai érvényesek a játékidő megszakítás - Time out - alatt is (a holtidő kivétel) Szabálytalan csere esetén a játék az ellenfél szabaddobásával, vagy büntetődobással folytatódik, ha a játékot meg kell szakítani. Más esetekben a játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik. A szabálytalan cserét a vétkes játékos időleges kiállításával kell büntetni. Amennyiben egy adott helyzetben ugyanabból a csapatból többen is szabálytalanul cserélnek, akkor csak azt a játékost kell büntetni, aki először szabálytalankodott. Ha egy játékos (az alaplétszámon felül), többletjátékosként csere nélkül lép a játéktérre, vagy egy játékos a csere helyről jogosulatlanul játékba avatkozik, időlegesen ki kell állítani és csapatából egy másik játékosnak is el kell hagyni a játékteret. Ha az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt a játéktérre lép, újabb kiállítást kell kapnia, ami egyúttal a kizárását jelenti és ezen felül egy másik játékosnak is el kell hagynia a játékteret. Mindkét esetben a mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik.

Gól

A látványos gólokat (légpasszal, testfordulattal vagy test mögötti kapura lövéssel) két ponttal kell jutalmazni. A 6 m-es dobásból elért gól 2 pontot ér. Gólt követően a játék kidobással folytatódik. Ha a játékvezető gólt ítélt és ezt követően a kapus elvégezte a kapus kidobást, a gólt már nem szabad vissza vonni. Ha a gól és a kapus kidobása között elhangzik a záró jelzés (a félidő és a mérkőzés végén), akkor ezt a gólt a játékvezetőknek kidobás nélkül egyértelműen el kell ismerni. A kapus által szerzett gól is két pontot ér.
A mérkőzés győztesének eldöntése

A kapus által szerzett gól két pontot ér. Ha valamelyik félidő végén döntetlen az állás az ún. „aranygól" szabályt kell alkalmazni, vagyis az lesz a félidő győztese, aki ezt követően az első gól dobja. Ha mindkét csapat megnyert egy-egy félidőt, az ún. „szétlövést" (egy játékos a kapus ellen) szabályt kell alkalmazni. Öt-öt játékra jogosult mindkét csapatból felváltva hajtja végre a dobásokat. Ha a kapus is a dobók között van, a dobás végrehajtása közben mezőnyjátékosnak számít (tehát nem ér kettőt a dobott gólja). Az a győztes, aki több gólt dob az öt dobásból. Ha az öt dobás után sincs döntés a végeredményt illetően, a „szétlövés" folytatódik. Ehhez először térfelet kell cserélnie a csapatoknak (anélkül, hogy a cserehelyet megcserélték volna). Újra csapatonként öt-öt játékra jogosult felváltva hajtja végre a dobásokat. Most a másik csapat kezdi a dobásokat. A második vagy még későbbi „körökben" a dobások csak addig folytatódnak, amíg valamelyik csapat azonos dobásszám után előnyre tesz szert.

Szétlövés

A „szétlövésnél" is pénzfeldobással döntik el a játékvezetők, hogy ki választhat térfelet és ki a dobások megkezdését. Ha az egyik csapat a sorsolást megnyeri, és a kezdést választja, akkor az ellenfélnek joga van a térfelet megválasztania. Vagy éppen fordítva, ha az egyik csapat a sorsolást megnyerve a térfelet választja, akkor az ellenfél joga a „szétlövés" kezdése. Mindkét kapus legalább az egyik lábával a gólvonalon áll. A dobást végző mezőnyjátékos a kapuelőtér vonal és az oldalvonal valamelyik találkozásánál áll. A játékvezető sípja után a dobó játékos visszajátssza a labdát a gólvonalon álló kapusának. A passz közben a labda nem érintheti a talajt. Mihelyt a dobó játékos kezét elhagyta a labda a kapus előre mozoghat. A kapusnak a kapuelőtérben kell maradnia. Három másodpercen belül kell a kapusnak vagy az ellenfél kapujába dobnia a labdát, vagy indítania a közben az ellenfél kapuja felé futó saját játékosát. Az átadás közben sem érintheti a labda a talajt. A mezőnyjátékosnak el kell fognia a labdát, és szabályos körülmények között gólt kell elérni. Ha a támadó csapat kapusa vagy dobó játékosa szabálytalanságot követ el, akkor a támadás véget ér. Ha a védekező csapat kapusa elhagyja a kapuelőteret, oda bármikor szabadon visszatérhet. Ha a játékosok száma 5 alá csökken, akkor az érintett csapatnak eggyel kevesebb lehetősége lesz a szétlövésnél, mert egy játékos nem dobhat másodszor is.
Ha a védekező csapat kapusa úgy hárít egy „szétlövést", hogy közben szabálytalanságot követ el, akkor büntetődobást kell ítélni. Bármelyik játékra jogosult játékos végrehajthatja a büntetődobást. A „szétlövés" alatt minden mezőnyjátékosnak a cserehelyén kell tartózkodnia. Amelyik játékos elvégezte a dobást vissza kell térnie a cserezónába. (http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_strand_kezilabda/j_strand_kezilabda_1.htm)

A természetes alapmozgások olyan sarkalatos emberi mozgásokból tevődnek össze, mint a futás, ugrás és dobás, amelyek biztosítják a labda megjátszásának, illetve haladása megakadályozásának alapvető feltételeit. (Marczinka 1993) 

A strandkézilabda technikai elemei és szabályrendszere részben hasonló, de nagymértékben különböző a teremkézilabdától. Ezért fontos nagyobb hangsúlyt fektetni az eltérésekre.

Miután a tanulók megfelelően elsajátították a különböző átadási és kapura lövési technikákat, utána oktatjuk a strandkézilabda speciális kapura lövéseit.

• Pörgés: Ez a technikai elem szinte megegyezik a felugrásos kapura lövéssel, de miután a tanuló elrugaszkodott a talajtól, a levegőben 360 fokos fordulatot végez, majd mielőtt talajt fogna, kapura lövi a labdát.
• Légi dobás „kínai": Ez a lövés fajta is egy bonyolult technikai elem. Ebben az estben a kapura lövő játékos a labdát a levegőben veszi át, és a levegőben hajtja végre a kapura lövést is.
• Test mögötti lövés: Az egyik legritkábban alkalmazott kapura lövési forma. A lövő kézzel ellentétes oldalon történik a labda elengedése a teste mögött.

Ezek a speciális technikai elemek két gólt érnek a mérkőzéseken, így előszeretettel alkalmazzák a játékosok.

Az alapvető technikai elemek leírása és oktatása az alábbi linken olvasható:

http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/labdajatekok/kzilabdzs_technikja.html