Skip navigation

Szabályok

Az íjászpálya jogi értelemben lőtérnek minősül így ebből logikusan következik, hogy az idevonatkozó biztonsági feltételek megteremtése kötelező. Ezek közé tartozik pl., hogy a vesszőfogó táblák mellett jobb és baloldalon, ezektől legalább 10 - 10 m távolságra, és mögöttük 50 m - re piros zászlókat kell kitűzni! Az íjakat csak a lőállásban tartózkodó íjászok húzhatják ki, a többiek a várakozási vonal mögött tartózkodnak, és várják, míg sorra kerülnek.

Az alábbiakban a pályaíjászat szabályaiból a fontosabbakat emeljük ki:

  • csak versenyigazolással
  • I., II., III. osztály
  • minősítési szint: elérésének feltétele, hogy a versenyző az adott szintet háromszor teljesítse egy évadban, minősítés nélkül nem indulhat: Magyar Bajnokságon, Országos Bajnokságon.
  • az íjakat nem lehet matricázni, mert segítenek a célzásban, de a vesszőkön szerepelhet apró márkajelzés.
  • eredmények
    • az eredménylapon szerepelnie kell: a lő távnak, a versenyző kategóriájának, a találatok értékének, az x-es találatok számának, a tízes találatok számának és az összesített eredménynek
    • találati értékek: Sárga 10-9, piros 8-7, világoskék 6-5, fekete 4-3, fehér 2-1
    • mindig két bíró van, ha az érték eltér, akkor mindig az alacsonyabb pontszámot kell figyelembe venni
  • gyerekek esetében 4X3 lövés
  • Öltözet:
    • egységes egyesületi felső
    • fehér nadrág, szoknya

Teljes távú versenyen 144 lövést kell tenni, ahol a férfiak 90, 70, 50 és 30, míg a nők 70, 60 50 és 30 m-re lőnek.

A gyermek- és serdülő versenyzők teljes méretű lőlapra lőnek, kivéve a csigás versenyzőket, akiknek a legrövidebb távon szűkített lőlapot kell feltenni. Távoktól függően, egy-egy sorozatban, hat vagy három vesszőt lőnek ki. Legismertebb pályaíjászati forma a mindenki által jól ismert, több színű (belülről kifelé: sárga, piros, kék, fehér és fekete) lőlapra történő lövésekből álló versenyforma. Minden korosztályban rendeznek versenyeket.

Korcsoportok:

  • gyermekek: azon versenyzők, akik az adott évben a 12. életévüket töltik be;
  • serdülők: azon versenyzők, akik az adott évben a 14. életévüket töltik be (13-14 évesek);
  • kadetek: azon versenyzők, akik az adott évben a 17. életévüket töltik be (15-17 évesek);
  • ifjúságiak: azon versenyzők, akik az adott évben a 20. életévüket töltik be (18-20 évesek);
  • felnőttek: azon versenyzők, akik az adott évben a 49. életévüket töltik be (21-49 évesek);
  • szeniorok: azon versenyzők, akik az adott évben az 50. életévüket töltik be

http://www.utanpotlassport.hu/2011/02/06/az-ijaszat-tortenete-szabalyai/
http://misz.hu/szakagak/ 

Felszerelés

Az íjászat legfontosabb, alapkellékei az íj és 3 db. nyílvessző, ezen felül számos kiegészítő beszerzésére van lehetőség. Érdemes a fokozatosság elvét szem előtt tartva vásárolni.(Flösser-Horváth-Mátyás-Mátyás 2009.)

  1. „Íj
    1. íjkar
    2. csiga
    3. tiller
    4. kifutó
    5. ideg
    6. irányzék
    7. rugós oldaltámasz
    8. kattintó
    9. stabilizátorok és kompenzátorok
  2. Nyílvessző
    1. nyílhegyek ( levél, csúcs, vágóél, gerinc, nyak¸tüske)
    2. tollak
    3. F.O.C. (Front Of Center)
    4. vég (Nock)
  3. Ujjvédő
  4. Elsütő (oldógép)
  5. Tegez
  6. Csuklószíj és ujjhurok
  7. Alkarvédő
  8. Mellvédő
  9. Vesszőfogó
  10. Lőlapok"

(Erdész , 2002, 23.o)

Az íj felajzása és leajzása

„A visszacsapó íjak nagyszerűsége a felajzásban rejlik, ettől különlegesek. Az ideget (idegfület) akasszuk be az íj alsó szarvába (húrakasztóba), majd ezt követően az ideget fogjuk meg bal kézzel, az íjtest másik végét pedig jobb kézzel. Lépjünk be jobb lábbal az íjtest és az ideg alkotta területre (a láb teljesen nyújtott állapotban van), az alsó szarvat pedig pászítsuk a lábszárunkhoz (feküdjön fel a lábszárra) oly módon, hogy az alsó szarv nehogy érje a földet (az íjtest sérülésének elkerülése érdekében), a szarv pedig befelé álljon. Az íj markolatát (mely a hátsó combunknál van) feszítsük neki testünknek, majd jobb kezünkkel egy határozott, de folyamatos mozdulattal feszítsük előre az íj felső szarvát, és akasszuk bele az ideget a húrakasztóba. Miután megtörtént az íj felajzása, ellenőrizzük, hogy a húrfül megfelelően beakadt-e és középen van-e. Ha rendben találunk mindent, akkor lövést imitálva húzzunk néhányat az idegen. A balkezesek ugyanezt a mozdulatsort kövessék, csak mindent a másik kézzel csinálva." (Flösser-Horváth-Mátyás-Mátyás 2009. 50.o) Az íj leajzásának elve és mozdulatsora megegyezik a felajzással, csak mindent fordítva csinálunk. (Flösser-Horváth-Mátyás-Mátyás 2009.)

Az íj helyes tartása és fogása

Az íj megfelelő tartásával, illetve annak helyes és következetes tanításával számos védőfelszerelés használata feleslegessé válna, illetve sok kisebb baleset is elkerülhetővé válna. A pontosan leadott lövések érdekében a stabil pozíció rendkívül fontos, ennek elérése érdekében javasolt vállszélességű terpeszben, párhuzamos lábfejekkel, a talajra merőlegesen állni, s a lövés teljes időtartama alatt megtartani e pozíciót. Ezt követően bal kézzel megfogjuk az íjtestet, ügyelve, arra, hogy ne markoljunk rá, hanem csak a hüvelykujj és a mutatóujj közötti húsos tenyérrésznél tartsuk, majd jobb kezünk középső három ujjának első ujjperceivel megfogjuk az ideget, ezt követően feszítjük meg az ideget az ún. fix pontig. Fejünket és csuklónkat mindeközben egyenesen tartjuk. Ezután következik az oldás, mely a legkritikusabb pillanat, hiszen közben a kéz nem mozdulhat be, mivel azzal eltérítené a vesszőt. Csak az ujjunk mozdulhat, akkor, mikor elengedi a vesszőt. Ez az ún. holt oldás (dead release). (Flösser-Horváth-Mátyás-Mátyás 2009.)