Skip navigation

Történeti áttekintés

Az evezésről, mint sportról, már az ókori feljegyzésekben említést tesznek, mint közlekedési és versenyzési tevékenység. A görögországi Athénban (Hermione) például már rendeztek versenyeket. A középkorból megemlíthetjük még a szicíliai és a velencei regattákat, flotta versenyeket is.

A 16. századi Angliában a Temzén közlekedő bárkák evezősei rendezhettek pénzdíjas, értékes jutalmakat eredményező versenyeket. A későbbi modernebb evezősport kialakulását az 1700-as évektől származtathatjuk. A helyszín ismét a Temze folyó. Lényegében ezeknek a bárkáknak a tulajdonosai, akik rangos személyek voltak, bizonyos létszámmal kialakított hajókban vettek részt a folyón megrendezett versenyeken. Nyolc illetve a királynak lehetett tízfős evezős személyből álló bárkája. Ennek a szellemnek köszönhetően az értelmiségi réteg keretei között maradva, létrejöhetett az egyetemek közötti versenyrendszer. Az első feljegyzések alapján az 1820-as évektől jegyezték e versenyeket. Mára már hagyománnyá váló, mindenki számára ismert két egyetemi csapat -Oxford és Cambridge- között létrejött verseny méltán ápolja, ezen hagyományokat. Két barát között létrejött kezdeményezés -akik külön ezekre az egyetemekre jártak-, megvalósítására, vagyis az első versenyre 1829. június 29-én került sor, amely az oxfordi egyetemi válogatott csapat győzelmével zárult. A leevezendő távolság 6840 méterre sikeredett, mivel ekkora volt a távolság Murtlake és Putney között.

Az angliai evezés térhódítása gyorsan átterjedt az európai és az amerikai kontinensre is. Az evezős sportban is kivette a részét a technikai fejlődés, újítás. A bárkaszerű képződményekből keskenyebb evezős hajók kezdtek kialakulni. A keskenyedő hajók miatt, illetve ennek köszönhetően a következő változások születtek meg: a bárka palánkjába vált mélyedéseket (amelyekben a lapátokat helyezték el) hamarosan a hajó külső oldalára felszerelhető úgynevezett villák váltották fel. Ebben az időben még minden (bárka, hajó, lapát, villa) fából készült, de később az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazták a vasból készült villákat először. Az evezősök a menetiránynak háttal ültek egy fix ülésen, ezért a felsőtest és a kar végezte a megerőltető munkát.

Az 1860-as években ismét technikai változás, újítás növelte az evezős hajók hatékony mozgatását. Ugyanis alkalmazásba került a forgó mozgásra képes lapáttartó tulipán. Ezután, 23 évnek kellett eltelni, hogy egy német evezősnek eszébe jusson a lábak erejének hatékony alkalmazása az evező mozdulat véghezvitelében. Így született meg a kis kerekeken gördülő, előre hátra mozgó, guruló ülés. Innentől kezdve az evezősök már az egész testük erőbedobásával (amit a lábtámasz segítségével) tudtak a hajó előmozdításában segédkezni.

A sportág fejlődése, terjeszkedése, technikai megújulása elvezetett odáig, hogy az országok szövetségei egy nemzetközi összefogásban létrehozzák a Nemzetközi Evezős Szövetséget (FISA, 1892, Torino).

További fontosabb évszámok:

  1. első Európa-bajnokság (férfi) 1893;
  2. olimpiai program része 1896, Athén;
  3. első Európa-bajnokság (női) 1954;
  4. első világbajnokság 1962-től;
  5. utolsó Európa-bajnokság (felnőtt) 1973;
  6. a nők is szerepelhetnek a világbajnokságokon 1974-től;
  7. a montreali olimpián szerepelhettek először nők 1976-ban;
  8. könnyűsúlyú versenyszám a világversenyeken 1984-től;
  9. néhány könnyűsúlyú versenyszám az olimpián is megjelenik 1996-tól;
  10. Masters világbajnokság 2001-től;
  11. U 23 világbajnokság 2005-óta;
  12. tengeri evezés világbajnoksága 2007-től;
  13. ismét rendeznek Európa-bajnokságot 2007-től;
  14. szellemi fogyatékosok világbajnoksága (kormányos négyesben, +4) 2009-től;