Szabadítás

15-17. kép Szabadítás

Szabadítás az a mozdulat, amikor a kenulapát nyaka láthatóvá válik. Akkor fejeződik be, amikor a lapát tolla teljes terjedelmével látható lesz (15-17. kép).

"A támaszkéz mozgása meghatározó a helyes szabadító mozdulat végrehajtása során. A támaszkezet a támaszoldal irányába megfelelő ívben lefeszítve tolja, közben a húzókézzel a húzóoldali csípőhöz húzza a lapátot a sportoló. Közben a húzóoldali csípőt a vízfogás után be kell forgatni a haladási irányba. A húzó oldali csípő mozgása csak a vízfogás előkészítésekor áll meg, mert a lapát fixálása pillanatban a húzás irányával megegyező irányba hátra kell csavarni és ezután a törzs emelésével a húzással ellentétes irányba kell feszíteni. Ez a speciális csípő mozgás határozza meg a szabadítás helyét, és segíti a jó súly eloszlást, ami tökéletes hajósiklást eredményez. Szabadítás során történik a hajó irányítása, hogy stabilan és billenés nélkül haladjon a kívánt irányba".