Egyéb vízben játszható játék
Az alábbi játékot játszhatjuk a vízhez szoktatás időszakában, vagy bármelyik foglalkozáson a jobb csapatszellem kialakítása érdekében.
Tutajok a láthatáron (Kroehnert, 2004).
Szükséges idő: 1,5- 2 óra.
Csoport mérete: 4-5 fős csapatok.
Szükséges anyag: Minden csapatnak szüksége lesz 6 db közepes méretű kartondobozra, egy marker tollra, egy tekercs öntapadós tapétalapra és egy kis tekercs szigetelőszalagra.
Célok:
Csapatmunka fejlesztése.
Az együttműködés hasznos voltának demonstrálása.
A csoport energiaszintjének emelése.
Gyakorlat menete:
Alakítsunk ki kisebb 4-5 fős csoportokat a nagy csoporton belül. A csapatokat úgy alakítsuk ki, hogy azonos arányba legyenek magasabb és alacsonyabb emberek.
Minden csapat 6 db közepes méretű kartondobozt és egy kis tekercs szigetelőszalagot kap.
Mindenki álljon a víz partjára!
a tanár közölje, hogy ez a tevékenység két fázisból fog állni.
A feladat első fázisának célkitűzése az, hogy készítsenek egy tutajt, amihez csak a kapott anyagokat használhatják fel. A gyakorlatnak erre a részére egy óra áll rendelkezésre.
Az első fázisban arra is kérje meg a csapatokat, hogy adjanak nevet a tutajuknak.
Az első fázis végére minden csapatnak és a tutajuknak fel kell sorakozni a part szélénél, hogy készen álljanak a második fázisra.
A második fázis a tesztelő fázis. Ahhoz, hogy átmenjenek a vizsgán, a tutajnak keresztül kell lebegnie a célig úgy, hogy benne utazik a csapat egyik tagja, és nem süllyed el. A tutajosnak nem szabad igénybe vennie a csapatból mások segítségét, és nem helyettesítheti őt másik versenyző sem.
A végén szavazásra kell bocsátani, melyik csapaté volt a legjobb vízi jármű?
Megvitatandó szempontok:
Melyik csoport készítette a legjobb tutajt?
Mi segített a csoportnak ebben a gyakorlatban?
Milyen problémákat vettek számításba?
Milyen szerepet vállaltak magukra az emberek?
Előlépett-e közülük valaki vezetővé eközben (Kroehnert, 2004)?
Voltak-e konfliktusaik? Ha igen, hogyan oldották meg?
Mit demonstrál ez a gyakorlat?
Variációk:
Bármi felhasználható a hajó elkészítésére.
Eligazítás közben közöljük a csapatokkal, hogy a második fázisban benne lesz egy verseny is.
A vizes foglalkozások funkciója lehet még a tehetségek felismerése és sportági orientációjuk elősegítése. A tehetség magába foglalja az örökletesen jó adottságokat, a magas szintű képességeket, a pozitív személyiségvonásokat és a hatékony tanulási és adaptációs mechanizmusokat, melyek a kiemelkedő teljesítmény előjelei lehetnek. A teljesítményhez nélkülözhetetlen a kellő szintű motiváltság, a kreatív feladatmegoldás és sikerorientált beállítódás, valamint kellő szintű akarat, szorgalom, kitartás és küzdőképesség.
„Sporttehetség az a személy, akinek egészségi állapota, pszichikai, fiziológiai, antropometriai, motorikus és szocializációs adottságai a fejlődés-érés egy szakaszában olyan színvonalúak és felkészülési szakaszonként olyan ütemben fejlődnek, hogy - megfelelő edzés és egyéb, főleg szociális miliő esetén - valamely sportágban, versenyszámban a csúcsteljesítmény-életkorban feltehetően magas színvonalú sportteljesítmények eléréséhez vezethetnek ''(Harsányi, 2000, 52. o.).
A kajak- kenu sportágban teljesítmény meghatározó szerepe van az aerob kapacitás megfelelő színvonalának. Az akcelerált versenyzők hamar (14-17 évesen) elérik saját maximumukat. A kezdeti gyors ütemű fejlődést a később lassabb fejlődési tendencia váltja fel a sportteljesítmények terén. A sportági teljesítmények abban az esetben fejleszthetők a leghatékonyabban, ha a versenyző rendelkezik a mozgáshoz szükséges technikai tudással és az ezzel kapcsolatban álló kondicionális és koordinációs képességekkel egyaránt. A teljesítő képes tudás a koordinációs és a kondicionális képességek kölcsönhatásában valósul meg (Kovács, 2008). A foglalkozásokon ezeket a képességeket fejleszthetjük.