Skip navigation

Kajak

A mozgásprogram tervezési szempontjai, tervezete és leírása. Tervezési szempontok.

A szabadtéren végezhető őszi tavaszi időszakra tervezett mozgásprogram a szakirodalmak feltárása és méréseink eredménye alapján készült (Granek, 1966; Fritz, Jakab, Fritz, Schaub, Hegedűs, 2007; Neulinger, 2009, Lenz, 2011; Borkovits, 2014, Szabó, 2015). Tervezésénél a fő célt a Nemzeti alaptantervben (2012) leírtakkal összhangban jelöltük ki. E szerint az 5-12. évfolyamon a tradicionális sportágak elsajátításával párhuzamosan az érdeklődést felkeltő újszerű sport-, illetve testgyakorlati ágakra összpontosítottunk. Olyan képességek elsajátítására fókuszáltunk, amelyet beépíthetnek mindennapjaikba és motiválja őket egész életük folyamán rekreációs célú mozgás végzésére (Vullemin, Boinin, Bertrais, Tesser, Oppert, Hercberg, Gullemin és Briancon, 2005). Kiemelten fontosnak ítéltük a kognitív szférát a motoros tartalommal párhuzamosan fejleszteni, ezáltal tudatos munkavégzésre szoktatva a tanulókat. Figyelembe vettük még a Nemzeti Népegészségügyi Program (2003), mozgásszervi alprogramjának előírását a gerinc biomechanikailag helyes használatát automatizáló mozgásanyag elterjesztéséről (Somhegyi, 2012).

A foglalkozások felosztása a mozgásos rekreáció elvei szerint történt (Kovács, 2003). Az őszi és tavaszi időszakban szabadtérre 60 perces foglalkozásokat terveztünk, bevezető, fő és befejező részre osztva. Szabadtéren főként az atlétika és a labdajátékok mozgásanyagát, valamint játékos elemeket alkalmaztunk. A tornatermi fejlesztett programot 1. óra megnevezéssel indítjuk és 18. órával zárjuk a részletes leírásban. A foglalkozásoknál a mai kor igényeinek megfelelő korszerű tartalmakat, módszereket és eszközöket vettünk figyelembe, amelyek a mozgás megszerettetését szolgálják, alkalmasak a tartáshibák megelőzésére, korrekciójára, és magatartási mintát nyújtanak a tanulók egészséges életvezetésének kialakításához. Ezek a szempontok különösen azoknál a tanulóknál fontosak, akik táplálkozási problémákkal küzdenek (kövérség, kóros kövérség, alultápláltság). A fejlesztett mozgásanyag jellemzője az interdiszciplináris megközelítés. Tartalma multimédiás informatikai fejlesztéssel támogatott mozgásprogram, amely felhasználható a felső tagozatos gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztésére, valamint az iskolai egészségfejlesztés részeként is.

Az órán a tanár tanulóit kísérőmotorosból felügyeli és oktatja! 

"Az edzéseken megoldandó feladatok

  • Az órán a meglévő képességekre építünk.
  • Az a cél, hogy a tanulók elérjék a speciális kajakos technikáról alkotott ideális képet.
  • Minden egyes fázisban az alábbiak kerülnek fókuszba:
  • kar mozgása, evező útja, a törzs rotációja, a törzs hajlása, láb használata, hajómozgás és teljes koordináció,
  • mozgásvizsgálat.
  • Az edzések során a sportági-technikához szükséges képességek folyamatos tökéletesítése szükségeltetik.
  • Tudatos gyakorlatvégzés által felgyorsul a sportági-technika tanulása. A kiegészítő program célja, hogy a tanuló gyorsabban tanulja meg a sportági technikát (Szabó, 2007, 2015)". 

 Tanari feladatok az oran:

  • Relaxacios technikak alkalmazasa (relaxacio, joga, streching stb.).
  • A berogzult, rossz automatizmusok megszuntetese.
  • Mozgasos kompetencia fejlesztese:
  • kezugyesseg (a kajakban talalhato eszkozok beallitasa es gyartasa),
  • finommotorika,
  • mozgaskoordinacios kepesseg,
  • egyensulyozo kepesseg,
  • reakciosebesseg.
  • Gyorsabb aktivabb tanulasi folyamat.
  • Kit.zott cel elerese az oran.
  • Cel eleresehez edzesterv elkeszitese
  • Celok megvalositasahoz gyakorlatok, feladatok.
  • Szervezeti rend felepitese.
  • Szotar kialakitasa (kifejezesek, megfogalmazasok).
  • Egyenileg es csoportban, valo foglalkozas (csoportdinamika)
  • Felmerul. kerdesekre valasz.
  • Allando visszajelzes.
  • Gatlasok oldasa (felelem a vizt.l, szelt.l stb.).
  • Egyeni feladatok kijelolese, ellen.rzese, szamonkerese.
  • A kezdők oktatásánál fontos a sportág szépségének megismertetése (Borkovits, 2014).

Vízi edzések alkalmával a szervezet külső hatásoknak van kitéve. Az evezéshez erő-állóképesség és gyorsaság szükséges magas szinten. Fontos még a jó ritmusérzék, gazdaságos izomműködés és ügyesség is. A labilis hajók egyensúlyban tartása jó egyensúlyozó működést igényel (Szabó, 2007, 2014, Kiss és Borkovits, 2014). A mozgáskoordináció magas szintjét igényli a kajak technika és mindez maximális erőkifejtés mellett. A vízen történő edzéseket a versengés, környezetváltozás nyugalom és a maximális terhelés jellemzi.

https://www.youtube.com/watch?v=lef_ut8n0ms

Karok mozgása, az evező mozgása, a törzs rotációja, a törzs hajlása, lábhasználat, hajómozgás és a teljes koordináció (összhang). A mozgás minőségének becslése a névleges és aktuális értékek összehasonlítása során történhet. A legegyszerűbb módszer az edzés alatti külső megfigyelés. Az időeredmények, a szögek elemzése a videofelvételeken és a folyamatos megfigyelés az objektivitást elősegíti. A koordinációs képességek fejlődése során egy speciális visszajelzés tapasztalható, a technika elsajátításának folyamatában. A szisztematikus tréning célja, hogy a tanuló gyorsabban sajátítsa el a jó technikát, és hogy még nagyobb uralma legyen a hajó felett, valamint hogy felkészítse és támogassa a dinamikus evezési módszert a változó kültéri viszonyok között (Lenz, 2011). Az edzés során elért fizikális fejlődéssel, az izomerő megnövekedettségével a sportági-technikai képességek folyamatos tökéletesedése érhető el. Az alapozó tréning során a koordinációs képességek diagnosztikája végezhető el tanmedencében, vagy evezőpadon.