4. Beszédészlelés, beszédmegértés

Ha a beszédprodukcióban problémát észlelünk, akkor célszerű a beszédfeldolgozási folyamatokat is ellenőrizni, mert a kettő összefüggésben lehet egymással. Előfordul, hogy a beszédészlelési és a beszédmegértési folyamatok nem megfelelő működése csak kisiskoláskorban derül ki egy hallásvizsgálat, beszédértés-vizsgálat alkalmával. Nem szakember a beszédfeldolgozási zavart nem súlyos esetben akár észre sem veszi. A beszédfeldolgozási zavarokat sokáig jól kompenzálhatják a gyerekek a kontextusból, illetve a vizuális környezetből. Ezek a kompenzációs stratégiák azonban 9-10 éves korban már nem tudják ellensúlyozni azt az esetleges szókincsbeli lemaradást, amely szükséges az iskolai sikerességhez.

A diszfáziás gyerekek beszédészlelése, szöveg- és mondatértése gyakran elmarad az életkori szinttől. A beszédprodukcióra jellemzőek lehetnek az artikulációs pontatlanságok, torzítások, hanghelyettesítések, a nyelvtani szerkezetek nem megfelelő használata. A beszédfeldolgozási zavar megjelenik a szókincs elmaradásában. A 6-7 éves diszfáziás gyerekek szövegértése körülbelül a háromévesek szintjén áll (Gósy 2000: 217).

Nyelvi problémák a szövegértési és mondatértési nehézségeket a megkésett beszédfejlődésű gyerekeknél:

• az időviszonyokban való tájékozódás leképezése a nyelvi szerkezetbe;
• az azonos alakú toldalékok funkciójának elkülönítése;
• szokatlan szórendű tagadás;
• következtetések, ok-okozati viszonyok nyelvi kifejezésének nehézsége;
• a verbális memória elmaradott, a vizuális inkább a jobb;
• a nyelvi formákat nehezen sajátítja el a gyermek;
• jellemző még a lassan gyarapodó szókincs.