A diszfázia
A beszédprodukcióban jóval könnyebb észlelni a problémákat, mint a rejtetten működő beszédészlelésben, beszédmegértésben. Ezek a beszédprodukcióban megjelenő zavarok már óvodáskorban, illetve valamivel azt megelőzően, a beszédindulásnál, annak késésénél (diszfázia), kivitelezésénél észlelhetők. Diszfáziáról akkor beszélünk, ha a gyerekeknek körülbelül kétéves korukig nem indul be a beszédük, holofrázisokban, gesztusokkal beszélnek sokáig, így kommunikációjukat elnyúlóan jellemzi a szituációhoz kötöttség. A diszfáziás gyerekek hallása, intelligenciája ép, valamilyen mértékben a beszédmegértésük is, azonban a beszédprodukció az életkorukhoz képest elmaradást mutat. A hosszabb ideig elhúzódó beszédkésésnél a gyermek anyanyelvi tudatossága lassabban fejlődik, ez megnehezíti az írott nyelv elsajátítását, ami a kognitív folyamatokra is kihat.
A diszfázia okai:
- örökletes sajátosság;
- neurológiai zavar;
- mentális retardáció;
- agyi károsodás;
- ingerszegény környezet. (Gósy 2000)
Beszédhibák:
- hangadási/hangképzési hibák: hangtechnikai hibák, orrhangzósság;
- beszédhangok hibái: selypesség, raccsolás, egyéb hibák;
- a beszédritmus zavarai: hadarás, dadogás, (leppegés, pattogás)
Beszédritmus zavarok. A hadarásról és a dadogásról
16. Feladat
A következőkben állításokat olvashat a hadarásról és a dadogásról. Írjon H betűt, ha a hadarásra tartja jellemzőnek, írjon D betűt, ha a dadogásra jellemző az állítás!