A pedagógiai projekt fogalma
Pedagógiai projekt minden olyan, diákkezdeményezésre alapuló feladatvégzés, amely egy előre konkretizált cél (pedagógiai és a projekttermék cél) határidőre történő elérését tűzi maga elé. Az ehhez vezető tevékenységeket részeire bontja:
- megtervezi, kigondolja a projekt eléréshez szükséges tevékenységek sorrendjét,
- ütemezi, meghatározza azokat az állomásokat, mérföldköveket a folyamatban, amelyek nélkül nem kivitelezhető sikeresen a projekt,
- definiálja a feladat eléréshez kívánt erőforrásokat (anyagi, instrumentális, emberi), illetve megtervezi azok beszerzését, elérését,
- bemutatja a projekt eredményét,
- majd a projekttervben előre meghatározott kritériumok mentén értékeli a feladat végrehajtásának folyamatát, illetve az eredmény megvalósulásának sikerességét.
A pedagógiai projekt lehet minden olyan komplex téma feldolgozása, amely több tantárgyból származó ismeretek, képességek, készségek mozgósítását igényli (tantárgyközi koncentráció) (M. Nádasi 2010), miközben a kidolgozáshoz szükséges kutatási, információgyűjtési eljárásokban, az információk kritikai gondolkodást igénylő kezelésében tapasztalatot szereznek a tanulók, gyakorolják az információk összeállításához szükséges logikai gondolkodási műveleteket, különböző szempontok szerint rendezik az összegyűjtött adatokat és ismereteket, gyakorolják a munkával járó együttműködési, problémamegoldási és döntéshozói készségeket, majd meghatározzák a bemutatáshoz szükséges összetevőket. Zárásként és menet közben is gyakorolják a konstruktív értékelést.
A projektorientált (projektszellemű, projektszerű) elnevezéssel azokat az iskolai projekteket jelölik, amelyekben a kezdeményezés, a témameghatározás a pedagógustól indul ki, viszont a feldolgozás már a projektoktatásra jellemző módon zajlik (M. Nádasi 2010).
Miket fejleszt(het) a projektalapú tanulás?
Autonómiát, egymás tanításán keresztül tanulási, tanítási technikákat, az együttműködési készséget, az érvelési készséget, a kritériumorientált értékelési képességet, a feladattudatot, a felelősségérzetet, informatikai ismereteket, információszerzési ismereteket, jelentésteremtési képességet, kutatási stratégiákat, a kezdeményezési készséget, kommunikációs készségeket, kompromisszumkészséget, a koncentrációs készséget, a kreatív gondolkodást, a kritikai gondolkodást, kritikus forráselemzést, a logikus gondolkodást (analizáló, szintetizáló képesség), a memóriát, a metakognitív gondolkodást, a multimediális literációs ismereteket és készségeket, az önálló döntéshozatalt, pragmatikai ismereteket, a problémamegoldási készségeket, a rugalmasságot, a szervezési készségeket, szemiotikai ismereteket, a szerialitást, a tanulási stratégiákat, a tervezési készségeket, tudásmegosztást és a vezetési ismereteket.
A projektmódszer folyamata, főbb lépései:
- Tanulók által történő kezdeményezésre a pedagógus a tantervi célokhoz illeszti a projektmunkát.
- Célok kitűzése, megvitatása – érvek, ellenérvek –, pontosítás.
- Átfogó terv elkészítése: Célok egzakt meghatározása (tanár a diákokkal együtt), a fejlesztendő kompetenciák körének átgondolása (tanári feladat). Az átfogó terv elkészítésének pontossága, kidolgozottsági szintje attól függ, hogy milyen projekttapasztalatokkal rendelkeznek az azt létrehozók.
- Részletes munkaterv kidolgozása: ebben pontosan rögzítve vannak az egyes munkafolyamatok, az azokért felelős személyek, az értékelési szempontok. A feladatlistához előre hozzárendeljük, hogy az elvégzett feladat minőségéhez képest mennyi pontot kaphat a tanuló. Már itt az elején jól látható a feladatvállalásokból, hogy ki hogyan helyezi el, értékeli a képességeit a csoport többi tagjához képest. A pedagógus dolga, hogy a feladatokat és ehhez az értékelést is úgy alakítsa, hogy az egyes tanulók erősségei megjelenhessenek, és elismerhetőek legyenek. Másrészről a projektmunka gyengeségei között az szokott szerepelni, hogy a különböző feladatokat vállaló tanulók nem ismerik meg a többi munkafolyamatot. Erre már a projektmódszert megelőző kooperatív munkáknál hangsúlyt kell fektetnie a pedagógusnak. Az egymás tanítása az önálló tanulási stratégiák közül az egyik leghatékonyabb tanulási módszer is egyben, vagyis win-win szituáció alakul ki, minkét fél nyer vele.
- Megvalósítási folyamat – dokumentálása portfólió, projektnapló formában is történhet.
- Az utómunkálatok során értékelés történik, korrekciós folyamatok zajlanak.
- A projekt eredményének bemutatása.
- Reflexiók, értékelés – értékelési táblázat (rubrikák) segítségével kell végezni, amelyben az egyes részfeladatok súlyozva vannak (Hunya 2009).