Skip navigation

9. Emlékezetfejlesztési gyakorlatok

Tanulás és emlékezés

A több, különböző fajta tanulás különböző emlékezeti folyamatokat működtet. A tanulás hatékonysága az elköteleződés mellett összefüggésben van a ráfordított idővel, az elosztott gyakorlásokkal, ami azt jelenti, hogy a tanulás jóval hatékonyabb, ha több rövidebb alkalomra osztjuk fel a tanulnivalót, mint ha kevesebb számú hosszabb szakaszokban tanulunk, ráadásul nagyobb az elégedettségérzés is utána. Az ismételt, szünetekkel tarkított tanulások között tesztelni kell a tudást. Mennyi időre van szükség a tanulás és a tesztelés között? A tanulási események után a tanulásra fordított idő 10-20%-ának kell eltelnie a tanulás és a tesztelés között. Ha 10 napot tanulunk, akkor 1-2 nap szünet után tesztelhetjük a tudást (Baddeley 2010). Az eredményekről szóló visszajelzések megnövelik a tanulás hatékonyságát. Az is jobb emlékezeti teljesítményhez vezet, ha nem mondják meg a helyes választ, hanem sikerül felidézni azt. Metcalf és Kornell (2007) angol-francia szópárok tanulásakor figyelték meg, hogy ha kikérdezéskor eltelt egy kis idő az angol hívószó és a francia megfelelője között, akkor az már önmaga beindított egy előhívási kísérletet, ami pozitívabban hatott a hosszú távú tanulásra, mint ha egyből megmondták volna a francia megfelelőt.

A tanulás legklasszikusabb és ismert módja a repetitív tanulás, azaz a sorozatos ismétlések segítenek a bevésődében. Mostanában egyre több tanulási módszert dolgoznak ki, mert a megváltozott infokommunikációs környezetben, ahol az információk gyorsan elérhetők másféle információfeldolgozást, emlékezeti tárolást hozott magával, megváltozott a koncentrációs idő és annak minősége. Az elmélyült, hosszú ideig tartó figyelem egyre rövidebbé, szaggatottabbá válik a folyamatosan „bekapcsolt” és „összekapcsolt” környezetben[1]. A legtöbb tanulási módszer az írott szövegek bevésődését próbálja megcélozni úgy, hogy nem csak pusztán ismétel, hanem kihasználja a többcsatornás bevitelt is, illetve gondolati feldolgozásra, rendszerezésre, megértésre kényszerítik a tanulót. A megértés önmagában már tanulás. Előzetes sémáinkhoz illesztjük az új tudást, amellyel egyben meg is változtat(hat)juk korábbi sémánkat. Emlékezetünket számos tényező befolyásolja, ugyanakkor képesek vagyunk olyan dologra is emlékezni, ami nem történt meg, azaz rekonstruálunk egy emléket, mert a sémánkhoz illeszkedik.

Az írott tananyag megtanulásánál 5 szakaszt különböztetünk meg:

  1. betekintés,
  2. kérdés,
  3. olvasás,
  4. felmondás,
  5. összefoglalás.

Betekintés

Ebben a szakaszban tekintjük át az új anyag vázát: címek, alcímek elolvasása, ezzel mozgósítjuk asszociációinkat, aktiváljuk a tananyaghoz tartozó addigi ismereteinket, amelyek megkönnyítik a szavak aktuális jelentésének előhívását.

Kérdés

Összeállítunk egy listát arról, hogy mik tatozhatnak az adott fejezethez, mert a kérdéseink irányítani fogják megfigyelőképességünket.

Olvasás

El kell olvasni a fejezetet, meg kell keresni a benne található kulcsszavakat, logikai sorrendet.

Felmondás

Ezalatt nem azt értjük, hogy mechanikusan megismételjük az olvasottakat, hanem összevetjük kérdésinkkel az olvasottakat, és az alapján, illetve a kapott tudás lapján összefoglaljuk a főbb gondolati részegységeket.

Összefoglalás

A részegységek gondolati, logikai sorrendjének megjegyzése, a tanultak kulcsszava alapján történő felidézése.

A fentiek az értelmes tanulás legalapvetőbb egységei. Az értelmes tanulást elősegíti, ha elképzeljük az olvasottakat, megpróbáljuk filmesíteni, mert így később könnyebb lesz ennek újbóli verbalizálása is.

Tanulási típusok

Az érzékelés alapján három alap tanulási mód jellemző az egyénekre. Az egyik típusú tanuló az auditív tanulást részesíti előnyben, hangosan olvasnak. A vizuális típusok a látványra támaszkodnak inkább. A harmadik típusba azok tartoznak, akik inkább mozgás, cselekvés útján képesek jobban tanulni.

Ezeken belül vannak olyanok, akik magukban, csendben szeretnek tanulni, úgy képesek a jobb minőségű koncentrációra, míg mások a társas megbeszéléssel haladnak jobban a tudásuk kiépítésében. Jobban lehet emlékezni a tanultakra, ha a felidézés ugyanabban a környezetben történik, mint ahol történt a tanulás folyamata.