Skip navigation

A beszédprodukció fejlődése

A preverbális hangjelenségek már utalhatnak nem tipikus anyanyelv-elsajátítási folyamatra. A csecsemők sírása is differenciált: kifejezhetnek vele éhséget, diszkomfortérzést, fájdalmat vagy unalmat is. Ezt a funkciót veszi át a gőgicsélés, majd a gagyogás. Ekkor gyakorlódnak be a megfelelő artikulációs mozgássorok a különböző hangokhoz. 6-9 hónaposan már adott hangsorok adott kontextushoz illeszkednek, vagyis hangsorok rendelődnek a kommunikációs szándékhoz. A szókezdemények egyéves kor körül jelennek meg. A holofrázisok után megjelennek a két- majd többszavas közlések, amelyekre lassan ráépülnek az anyanyelvre jellemző morfológiai, szintaktikai jegyek, és fokozatosan egyre összetettebbek lesznek mondataik. Hároméves korban a 4-5 tagú vagy annál hosszabb mondatok a jellemzőek, minden szófaj jelen van, az időbeli jelzés, még nem mindig pontos, a jelen, a múlt és a jövő idő keveredhet, megjelennek az alárendelő mondatok is. Ötévesen már jellemzően megfelelően használják a toldalékokat, a nyelvi tudatosság jól építhető ebben a korban, amely megalapozza az írási-olvasási és a tanulási folyamatokat. (Gósy 2007)

Az alábbi ábrán látható a beszédprodukció főbb lépései.

5. ábra: A beszédprodukció főbb szakaszai az anyanyelv-elsajátításban. Forrás: Gósy 2007: 11.