A kezdeményezés

Egy pedagógiai projekt megtervezésének kiindulópontja az, hogy a tanulók kezdeményezzék a projekt elvégzését. Olyan projektben érzik jól magukat, ahol hasznosnak, értelmesnek vélik a végzett munkát (Hunya 2009). A kezdeményezés után a projekttervet kell elkészíteni. A projektterv lesz a projektmunka alapdokumentuma. Ez a kiindulási pont, de az ellenőrzéskor is fontos szerepet játszik. Gyakran a projektterv része az úgynevezett Gantt-diagram, az ütemterv. Ebbe írják bele azokat a tervezett lépéseket, amelyeknek teljesülniük kell a maguk egymásutániságában, illetve egymásmellettiségében ahhoz, hogy a célt elérjék. A Gantt-diagramban minden lépéshez rögzítik, hogy az adott munkafolyamatnak mikorra kell megtörténnie, esetlegesen, hogy kik a felelősök és a résztvevők az adott résztevékenységért. Ebben a diagramban jelölik azokat a „mérföldköveket”, ellenőrzési pontokat, amelyeknek adott időpontra biztosan teljesülniük kell ahhoz, hogy a tevékenységet tovább tudják folytatni. A projektterv kiegészítője a projektnapló vagy portfólió, ahol a munkafolyamat során rögzítik a ténylegesen elvégzett tevékenységet. A projektnapló a projekt értékelésekor megbízható eszköznek bizonyul ahhoz, hogy tényszerűen átlássuk, ki mit, mikor, hogyan csinált.

A tanári kezdeményezés gyakran azon bukik el, hogy a diákok úgy érzik, egy újabb feladatot kell elvégezni „csoportmunkában”, ami „biztos” hasznos dolog, és „majd az jó lesz” nekik. Ha nincs a diákoknak saját célja a projektben, akkor nem érzik magukénak. Ez befolyásolja a motivációs szintjüket és a feladatvégzéssel kapcsolatos tevékenységüket is. A projektek célját tehát úgy kell megfogalmazni, aminek elérése önmagában érték a diákok számára, azaz a munkafolyamat végzése, illetve annak eredményének elérése iránti vágy maga a motiváció. Tanulói kezdeményezés történhet egy beszélgetés, vita, ötletbörze (Kovátsné 2006), problémafelvetés, problémamegfogalmazás folyományaként.