Skip navigation

Munkamemória

A rövid távú memória elképzelését módosították a munkamemória elméletére (Baddeley 2001), ami már nem a statikus, tároló keretbe ágyazta az emlékezési folyamatokat, hanem egy dinamikus rendszerbe, egy modális modellbe, amely a tárolás mellett komplex kognitív műveleteket hajt végre (Baddeley 2010). A munkamemória kapacitása korlátozott, ideiglenesen tárolja az információt, és többféle, egymástól független információ összekapcsolása történik itt. A munkamemória központi feldolgozóegysége felelős a figyelmi megosztottságért, valamint koordinálja a fonológiai hurok és a téri-vizuális vázlattömb alrendszereket (Bernáth 2004), de itt dolgozódnak fel a szaglási és a tapintási információk is, valamint itt működik az epizodikus puffer is (Baddeley 2010). A munkamemória adja a gondolkodás keretét: ez egy korlátozott figyelmi kapacitású általános ellenőrző rendszer, amelyben megtörténik az alrendszerekben lévő elemek szelekciója, koordinációja, illetve manipulációja. (Baddeley 2010)

A modális modell szerint a környezetből érkező információkat az átmeneti szenzoros emlékezeti rendszerek párhuzamosan dolgozzák fel, innen bekerül az információ a munkamemóriába, amely az előhívásban is lényeges szerepet játszik. Itt történik az emlékezeti stratégiák kiválasztása, valamint az ismétlési, újraíró folyamatok is itt működnek.

A munkamemória különböző komponenseinek teljesítménye összefügg az iskolai teljesítménnyel. A sajátos nevelési igényű gyerekek általában gyengébben teljesítenek a munkamemóriát igénybe vevő feladatoknál (Gathercole–Pickering–Knight–Stegmann 2004). A fonológiai és a komplex terjedelmi feladatokban nyújtott teljesítmény az olvasási és a számolási képességekkel van összefüggésben. Gathercole és Pickering (2000) kutatása azt mutatta, ha ez az eredmény gyenge, megkésett fejlődést jelez előre 7-8 éves korban.

A verbális munkamemória összefügg a szókincs elsajátításának ütemével is. Akiknek jobb a szókincsük, jobban teljesítenek a szintaktikai feladatokban is, hosszabban fogalmaznak, és összességében hosszabb szavakat használnak.

A munkamemória terjedelme összefügg a szövegértési teljesítménnyel. Azok a gyerekek, akik nem tudnak végrehajtani egy több lépésből álló instrukciót, például: „Vegyétek elő a könyveteket, nyissátok ki az 56. oldalon, és a hármas feladatot oldjátok meg!”, alacsonyabb munkamemóriával rendelkeznek, mint akik végre tudják hajtani az ilyen többszörös instrukciókat tartalmazó feladatokat. A tanároknak érzékenyen kell figyelni azokra a tanulókra, akik nem tudják végrehajtani ezeket az összetett feladatokat, el-elkalandoz a figyelmük órán, folyton figyelik a másikat, hogy mit kell csinálni, és le vannak maradva. Az ilyen, feltehetően kisebb munkamemóriával rendelkező tanulók számára fel kell bontani a feladatokat lépésről lépésre, és meg kell tanítatni nekik, hogy az órai szöveges feladatokat maguknak darabolják fel, egyik lépést a másik után.