A hálózatmodell

Ez a modell (Collins–Loftus) tovább finomította az előző elmélet adta lehetőségeket, magyarázatot adva arra, hogy a szavak előhívása miért gyorsul fel az egyes jelentéskategóriák területén belül. Az egyik lehetséges magyarázat erre a terjedő aktiváció, azaz ha előzőleg egy adott jelentéscsoporton belül határoztunk meg szavakat, akkor megemeltük az egész kategória aktivációs szintjét. Ezt szemantikus előhangolási hatásnak (priminghatás) nevezzük, amit például arra lehet a nyelvórán felhasználni, hogy a megtanulni kívánt fogalmak közötti jelentésbeli kapcsolatokat feltérképezzük. A hatás az adott jelentésű szóhoz közelebb eső szavaknál erősebb, és ahogy terjed, egyre gyengébb hatást fejt ki.

25. ábra Terjedő aktiváció (Collins – Luftus) Forrás: http://slideplayer.hu/slide/3624944/

A szemantikus emlékezettel párhuzamosan létezik egy másikfajta emlékezet is. Gondoljunk csak az előző ábra alján lévő „sajt” szóra. Aki ismeri Demjén Ferenctől a „Sajtból van a hold” című számot, annak a sajtról nyilván ez is eszébe jut(hat), s azok a körülmények is, ahogyan először kapcsolatba került vele, pl. koncerten, klubban stb. Ezt nevezzük epizodikus (autobiografikus) emlékezetnek. Kisgyermekkorban a szemantikai kategóriák még nem határolódnak el élesen, ezért sokkal jellemzőbb a dolgok ilyen típusú „epizodikus” kategorizálása. Azzal, ha az idegen szavak tanítását epizodikus környezetbe helyezzük, a legfiatalabbak számára könnyebbé tehetjük a szótanulást, míg az idősebbeknél, illetve a felnőttek számára egyfajta „szellemi mankót” adhatunk a szemantikai réteg mellé.

Tanítástechnikai szempontból a szócsaládok tanítását három fő terület mentén szervezhetjük meg:

• Betűegyezés alapján
• Szóalak alapján (etimológiai)
• Jelentés alapján (szemantikai)

A betűegyezésen alapuló szócsaládokat angolul „Phonics word families”-nek hívják, mert a család tagjainak hasonló betűzési mintáiból adódóan hasonló hangzási mintái is vannak. Amennyiben jól választjuk meg a mintát, főleg kezdő nyelvtanulók esetében az idegen nyelven való olvasás elsajátításánál érhetünk el gyorsan, jó eredményeket. Tekintettel kell azonban lennünk arra, hogy az angol nyelv mély ortográfiája miatt ugyanaz a betűkapcsolat több hangot is kódolhat. A minta kiválasztásánál ezért különösen körültekintően kell eljárni, illetve időben elválasztva bemutatni a betűkapcsolat lehetséges további hangzását. Ez a fajta rendszerezés az idegen nyelv tanulása során az analitikai gondolkozást fejleszti.