Skip navigation

Szótő-kiegészítés

74. Feladat

Egészítse ki a következő angol, ruházkodással kapcsolatos szavakat!

trou , kni , swea , ja , trai , py , slip , swim

Enable JavaScript

75. Feladat

Szótöredék-kiegészítés. Egészítse ki a következő angol szavakat!

d l t ,

e i i u ,

d t r i e,

e e t,

d h n s ,

e i n,

d r c ,

e y

Enable JavaScript

76. Feladat

Mondjon egy olyan három szótagú déligyümölcsöt, amely körte alakú, húsa sárga, barackra emlékeztető illata van.

Ha nem sikerült, olvassa tovább!

Hangzása hasonlít a nyavalyához, és ezt a gyümölcsöt a népi gyógyászatban használják, p betűvel kezdődik. 

Megoldás:

Enable JavaScript

Sikerült-e előhívnia a szót? Melyik információelemnél jutott eszébe a szó?

Emlékezetünk jóval több információt tárol, mint amennyit bizonyos pillanatokban el tudunk érni. Azonban megfelelő információ segíthet lehívni a mentális lexikonból a kívánt szót.

Ha az a feladat, hogy mondjon egy olyan m-mel kezdődő szót, ami gyümölcs, vagy mondjon egy gyümölcsöt, ami m-mel kezdődik, melyik feladatmegfogalmazásra jut gyorsabban eszébe egy megoldás? Hogyan tudja ezt  a tanításban kihasználni?

Amikor elő akarunk hívni egy információt, élményt, egy eseményt, akkor tulajdonképpen egy célemléket keresünk, például mondja meg, hogy mit csinált tegnap öt órakor. Mi az első, ami megjelent a fejében, hogyan keresett tovább, milyen stratégiát alkalmazott, hogy elérje a kívánt emléket?

Az emlékek össze van kötve egymással asszociatív módon. Ezek az asszociatív kapcsolatok különböző erősségűek lehetnek: például a tanulással szorosabban kapcsolódik a kötelesség fogalom, mint a tenger, de adott személynél az emléknyomok alapján a tenger és a tanulás is összekapcsolódhat szorosabban, ha a tengerparton él, és ott szokott tanulni például. Az emlékeket tehát hívóingerek segítségével érjük el. Hívóinger bármi lehet, egy illat, egy mozdulat, egy zene stb. Az emlékek előhívhatóságát befolyásolja az aktivációs szintjük. Ha a célemlék elég aktivációt kap a hívóingertől, akkor előhívódik. Az emlék aktivációja tovább terjed, és más emlékeket is előhív. Ha megkérdezzük, hogy „Vettél-e tejet?”, valószínű, hogy más is, amit vásároltunk, meg fog jelenni az emlék felidézésekor.

Ezeket az asszociatív kapcsolatokat kiépítve és kihasználva saját szótanulási módszert lehet kifejleszteni egy új nyelv megtanulásakor. Az idegen nyelv tanulásakor a saját asszociációs térkép megkönnyítheti a szavak megjegyzését, miközben az idegen nyelv kontextusával kapcsolatban egy újabb asszociációs mező épülhet adott szavakhoz.

Az iskolai tudás előhívásánál is számolnunk kell azzal, hogy az egyes tanulóknál az emlékek előhívása más-más módon történik. Amennyiben tárolódott a tudásuk, úgy a megfelelő hívóingerrel elő is hívhatók, azonban ezek a hívóingerek, ha nem elég erős asszociációs mezőbe helyeztük el őket a tanulási kontextusban, nem hívhatók elő a tanulókból ugyanarra a hívóingerre. Egy új szó megtanulása gyorsabban előhívható, ha ugyanabban a kontextusban kérdezzük újra, azonban ha más kontextusba helyezzük, nem biztos, hogy megjelenik a szó, ha a szó használati értékét nem gyakoroltuk különböző kontextusokban, azaz nem megfelelő a kontextuális hívóinger. Ez a nyelvtanulásban sikertelenségekhez vezet, mert nem megfelelő az előhívási stratégia. Ha a hívóinger tehát nem kapcsolódik a célemlékhez, az előhívási kísérlet eredménytelen lesz. A hívóinger tehát akkor hatékony, ha az jelen van a kódolásnál is, azaz a szükséges emléknyommal kerül kódolásra. Ez a kódolásspecifikus elv.

A bevezető papayás gyakorlatban megtapasztalhattuk, ha egyszerre több hívóinger van jelen, azok többszörös (szuperadditív) hatás gyakorolnak az előhívásra. Tehát több hívóinger teljesítményjavulást okoz az előhívásban. Többféle hívóinger megnöveli annak esélyét, hogy a kívánt célemlék hívódjon elő a memóriából, ne más. Ha az a feladat, hogy nevezzünk meg egy bútort, amibe bele lehet ülni, valószínűbb, hogy a fotel szó fog előhívódni, mint ha csak azt mondanám, hogy ülésre alkalmatos bútor, ami lehet szék, puff, kanapé stb.

Amennyiben a tanulók iskolai teljesítménye nem éri el a kívánt szintet, annak egyik oka lehet tehát, hogy gyengén kódoltuk az információt, illetve nem megfelelő hívóingereket alkalmaztunk a felidézésre, az előhívási stratégiát rosszul választottuk meg, ráadásul a kívánt információ előfordulási gyakorisága ritka (volt).

A szabad felidézést – amikor megkérünk valakit, hogy mondja el például, milyen szavakat tanult az órán – nagymértékben befolyásolja, hogy milyen stratégiával kódolta az információt, és milyen stratégiát választ az információ kikereséséhez.