Skip navigation

1. Bevezetés – Öndeterminációs elmélet

Célok

Célkitűzés: A hallgató megismertetése egy olyan komplex, az optimális emberi fejlődést leíró pszichológiai modellel, amely alkalmazása az óvodai nevelésben elősegíti a gyerekek szocializációját.

Fejlesztési cél: A hallgató képes legyen az öndeterminációs elméletben leírt személyiségfejlesztés alkalmazására az óvodai nevelésben.

A pedagógiai pszichológia egyik alapvető kutatási területe a gyermek optimális fejlődésének vizsgálata. A gyermek fejlődését különböző szocializációs hatások alakítják, a gyermek személyiségét az őt körülvevő társas közeg formálja. A személyiségfejlődés, az egyéni boldogulás feltételeit Ryan és Deci öndeterminációs elmélete foglalja össze.

Ryan és Deci (2000) öndeterminációs elméletükben a belső erőforrások szerepét hangsúlyozzák a személyes fejlődésben és önirányításban. Az adaptív működéséhez hozzátartozik az, hogy az egyén számára érdekes tevékenységekkel foglalkozik, képességeit gyakorolja, tapasztalatait egységbe szervezi, önmagát egy szélesebb társas kontextus részeként látja. Az öndeterminációs elmélet azokat a pszichológiai folyamatokat teszi fókuszba, amelyek elősegítik az optimális emberi működést és a mentális egészséget.

Az embernek veleszületett hajlama van az önszervezésre és egy nagyobb társas struktúrához való szervezett kapcsolódásra, amelyek az alapvető pszichológiai szükségletek kielégülésével állnak összefüggésben. A társas környezet, amely lehetővé teszi ezeknek az alapszükségleteknek a kielégülését, elősegíti a személyes növekedést. Az öndeterminációs elmélet három alapszükségletet emel ki, mint az egészséges fejlődés meghatározóit: a kompetencia, autonómia és a valahova tartozás igényét (Ryan és Deci, 2000, 2002).

A kompetenciaigény az egyén hatékonyságára, a képességeinek kibontakoztatására és gyakorlására vonatkozik. A kompetenciaérzésre való törekvés sarkallja az egyént arra, hogy képességeinek megfelelő kihívásokat keressen, szinten tartsa és fejlessze képességeit a tevékenységek során.

Az autonómia igénye szerint az egyén arra törekszik, hogy a viselkedése összhangban legyen az énjével, a viselkedését a saját énjének a kifejeződéseként élje meg, és ha az eseményeket külső hatások is alakítják, akkor azokat megfelelően tudja értékelni, megmaradjon a kezdeményezőkészsége (Ryan és Deci, 2002).

A valahova tartozás szükséglete a másokhoz való kapcsolódásra, a másokkal való törődésre, a mások törődésének elfogadására vonatkozik, tulajdonképpen ez a kötődés igénye. A valahova tartozás más személyekhez és a közösségekhez való tartozást is egyaránt jelenti. A valakihez való kapcsolódás, az elfogadás érzete a lényeges, és nem a viselkedés eredménye (Ryan és Deci, 2000, 2002).

Az elmélet megfontolásait figyelembe véve az mondható, hogy a gyermek személyiségfejlődése akkor optimális, ha a társas környezet lehetővé teszi az alapvető szükségleteinek a kielégülését. A gyerekek veleszületetten kíváncsiak és érdeklődőek, az őket körülvevő, rájuk hatást gyakorló értékeket és tudást internalizálják és integrálják, így megerősödik az intrinzik motivációjuk, ami elősegíti a fejlődésüket és a jóllétüket. A gyermek szocializációja akkor sikeres, ha mind a családi, mind az intézményi szocializáció ki tudja elégíteni a gyermek alapvető szükségleteit.

További információk az elméletről, link: http://www.selfdeterminationtheory.org/

Feladat

Alkalmazza az óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére az öndeterminációs elméletet! Hogyan elégítené ki óvodapedagógusként az óvodások kompetencia-, autonómia- és valahovatartozási szükségletét?