Skip navigation

7. Az óvodáskor jellemzői

Célok

Célkitűzés: A hallgató legyen tisztában az óvodáskorú gyermek személyiségfejlődésének jellemzőivel, ismerje a gyermek érzelmi életének, gondolkodásmódjának sajátosságait.

Fejlesztési cél: Az ismeretek elsajátításával a hallgató differenciáltabb képet alkothat az óvodáskorú gyermekekről. Fejlődéslélektani és pedagógiai pszichológiai ismereteit integrálva egységes, átfogó tudásra tehet szert.

Előismeret

Előismeretek: óvodáskori mozgásfejlődés, Piaget kognitív fejlődéselmélete, Freud pszichoanalitikus elmélete, Erikson pszichoszociális elmélete, nyelvelsajátítás elméletei.

Tartalmi összefoglaló

Az óvodáskor nagy változásokat hoz a gyermek életében. Mozgása finomodik, ügyesedik, teste hatéves korra megváltozik. Az óvodás számára kinyílik a világ, nyelvi és értelmi fejlődése már lehetővé teszi, hogy a környezetét hatékonyabban explorálja, kíváncsiságát kielégítse. Bár egocentrizmusa még meghatározza a társas kapcsolatait, de szociális tapasztalatai gyarapodnak, be tud illeszkedni a közösségbe.

Mire óvodába kerül a gyermek három éves korában, már sok mindenre képes, sok tudást és képességet elsajátított. A járás és a beszéd képességének elsajátításával új távlatok nyílnak meg előtte, más perspektívából látja a világot, kevésbé függ a környezetétől, könnyebben ki tudja fejezni magát. A szülővel való kapcsolata is átalakul, a gyermek már nem igényli a szoros testi közelséget, önállóságra törekszik, a szülőnek pedig meg kell tanulnia szavakkal (is) szeretni gyermekét. Bár a teste még kerekded, a gyerek eleven és mozgékony. Többnyire elsajátította a nyelv használatát, és így nemcsak kiélheti közlési vágyát, hanem új módszerrel fedezheti fel a világot, a miért és hogyan kérdések sorával (Korsós, 1997). Az óvodáskori fejlődés más – más jellemzői kaptak hangsúlyt a különböző fejlődéselméletekben. Freud elméletében ez a fallikus szakasz, a melyben a gyermek az ödipális konfliktust éli át (https://hu.wikibooks.org/wiki/Freud_%C3%A9s_a_pszichoanal%C3%ADzis), Erikson pszichoszociális elméletében az óvodáskorú gyermek kifejleszti a kezdeményezés képességét, játékában megjelenik a céltudatosság. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Eriksoni_pszichoszoci%C3%A1lis_fejl%C5%91d%C3%A9selm%C3%A9let). Piaget a gyermek műveletek előtti gondolkodási jellemzőire helyezte a hangsúlyt.