Pedagógiai pszichológia jegyzet óvodapedagógusoknak
2.3. Szocializációs színterek
Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos szocializációs színtereket a gyermek fejlődésében betöltött szerepük alapján. Az elsődleges szocializáció jellemzői (Solymosi, 2004):
- Az élet első, legmeghatározóbb éveinek színtere.
- Beleszületünk.
- Azoknak a személyeknek a közreműködésével zajlik a szocializáció, akikhez a gyermek kötődik, vagyis a család.
- A szignifikáns mások segítségével szerez a gyermek tapasztalatokat, sajátítja el a nyelvet, normákat, stb., értelmezi a világot.
- A korai években tanultak később internalizálódnak, ez az alapja az egyén önazonosságának, identitásának.
- A szocializációs folyamatban lényeges szerepe van az érzelmi köteléknek, a szignifikáns másokkal való kapcsolatot nem lehet helyettesíteni mással.
- A tanulásban, az ismeretek, értékek, normák elsajátításában nagy szerepet játszik a szignifikáns másikkal való azonosulás.
Másodlagos szocializáció jellemzői:
- Minden későbbi, a családon túli szocializációs tapasztalatot magába foglalja.
- A szocializációs hatások közvetítői azok a személyek, akikkel az egyén kapcsolatba lép és hatással vannak rá, új viszonyulásokkal ismertetik meg.
- Ezek a szereplők elsősorban pozíciójuk, szerepük révén kerülnek kapcsolatba az egyénnel, pl.: óvópedagógus, edző.
- Az egyén egyes színterekben szerzett tapasztalatait generalizálja, kiterjeszti, személyektől függetleníti.
- A színtereit megválaszthatjuk.