Skip navigation

5.1. A családmodell változásai

A családi működés jellemzőinek bemutatásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a család funkcióinak, struktúrájának, típusának megváltozását. A hagyományos, házasságon alapuló családmodell egyre kevésbé jellemző. A hagyományos családmodell felbomlásának okait a következőképpen foglalhatjuk össze (Hajduska, 2008):

  • Az egyén társadalmi integrációjának lehetőségei a családon kívülre esnek: Ma már nem szükséges feltétele a sikeres egyéni életútnak, a társadalomban betöltött szerepnek a családi státusz. Gondoljunk arra például, hogyan változott a hajadon nők és nőtlen férfiak megítélése az elmúlt száz évben, vagy arra, hogy ma már ugyanolyan eséllyel épít karriert egy egyedülálló ember, mint egy családos.
  • A családi funkciók változása: Míg régen a családnak elsősorban gazdasági funkciója volt, mert az erőforrásokat előteremteni családban könnyebb volt, ma már a családok életére a fogyasztási stílus a jellemző, kevésbé köti össze a tagokat a gazdasági kényszer.
  • Anómia, a normák hiánya: a társadalmi értékek és normák kevésbé kényszerítő erejűek, ami szintén a klasszikus családmodell ellen hat.
  • Változás a munka világában: A rugalmas munkaidő ahelyett, hogy a családra szánt időt növelné, inkább elveszi tőle, több időt töltenek a szülők munkával, gyakran otthon, hétvégén is dolgoznak. Ehhez hozzájárul még a technikai fejlődés, mert a laptopok, okostelefonok, tabletek lehetővé teszik, hogy a munkavállaló bármikor bárhol elérhető legyen és dolgozzon. A munkahelyi csapatépítés gyakran azt is jelenti, hogy a munkavállaló szabadidejét is megszervezik, ami szintén nem kedvez a családi életnek.
  • Női szerepek megváltozása: a múlt század második felétől tapasztalható a nők tömeges munkába állása, ami a női szerepek bővülését jelentette.  A mai nőkre nagy teherként hárulhat a sokféle szereppel járó elvárásoknak való megfelelés (pl.: feleség, anya, háziasszony, munkavállaló, gyerek, barátnő), logisztikai képességeikre nagy szükség van, hogy lavírozni tudjanak a szerepek között. A férfiak esetében nem beszélhetünk egyértelműen szerepbővülésről, inkább szerepbizonytalanságról, hiszen a nők behatoltak a munka világába, vezetői szerepeket is betöltenek, de ez nem járt azzal, hogy a férfiak női szerepeket vállaljanak fel, bár egyre gyakrabban találkozunk GYES-en lévő apukával.
  • Tömegkommunikáció fejlődése: az internet és televízió hatásával számos kutatás foglakozik, így csak a család egészét érintő hatásokat emeljük ki. A tömegkommunikáció egyik fő hatása, hogy a társas összehasonlítás standardjait megváltoztatta, a családok az életüket gyakran irreális családképekhez viszonyítják (reklámokban a leégett serpenyő fölött mosolygó családok nem feltétlenül a valóságot tükrözik, ahogy a hírességek családi idilljéről érkező hírek sem), ami frusztrációt kelthet. Másrészt a szabadidő eltöltésének egyik legnépszerűbb módja az internetezés, amit a családtagok nem együtt szoktak végezni, és így egyes családokban eltűnnek a közös élmények, ami a családi összetartozás érzésére hat negatívan.