Skip navigation

6.1. Bölcsőde

Feladat

Olvassa el a bölcsődék működésének szakmai követelményeit összefoglaló módszertani levelet, és határozza meg a legfontosabb irányelveket! Link: http://www.szocialisportal.hu/documents/10504/36116/Szoci%C3%A1lis+f%C3%BCzet-B%C3%B6lcs%C5%91dei....PDF

A nők munkába állása, a munkaerőpiaci változások szükségessé, a higiéniás és intézményi feltételek pedig lehetővé teszik a csecsemők és kisgyermekek intézményes csoportos gondozását. Egyéves kortól egyre kevésbé kockázatos, ha a gyermek a napjának egy részét kortársakkal tölti. A szeparáció (anyától való elválás) akkor káros hatású, ha nincs rendszeres napi kapcsolat a szülővel (Vajda és Kósa, 2005). Sőt az sem gond, ha a gyerek akár 6-8 órát is  a bölcsődében tölt, amennyiben a nap hátralévő részében a szülő szeretettel és figyelemmel foglakozik vele, vagyis abban az időben teljes mértékben a gyermeknek szenteli a figyelmét, az együtt töltött idő minőségi.

A bölcsődei szocializáció kedvező hatással van a gyermekek értelmi és érzelmi fejlődésére, jótékonyan hat a kommunikációs és szociális képességek fejlődésére. Ez különösen a hátrányos helyzetű gyerekek esetében lényeges. Az ő esetükben különösen fontos, hogy intézményi keretek között megkapják az egészséges fejlődésükhöz szükséges feltételeket (életkornak megfelelő játékok, mesekönyvek, egészséges ételek, rendszeres orvosi ellenőrzés) (Vajda és Kósa, 2005). Azonban azt is meg kell említeni, hogy azok a gyerekek, akik első éveiket otthon töltötték az anyával, a kezdeti, szociális kompetencia fejlődésében tapasztalható lemaradásukat hamar behozzák az óvodába lépéskor (Vekerdy, 2001).

A bölcsődei gondozás jellemzői (Vajda és Kósa, 2005):

  • Kiscsoportban történik, egy gondozóra 3-6 gyerek jut. Ennek célja, hogy a fejlődéshez szükséges személyes légkört biztosítsák.
  • A szocializáció szempontjából alapvető fontosságú a gondozás minősége. Fontos, hogy a gondozó türelmes, elfogadó attitűddel rendelkezzen, odafigyeljen a gyerekre és válaszoljon a kérdéseire.
  • A bölcsődés gyermek a nyelvelsajátítás érzékeny időszakában van, ezért lényeges, hogy a gondozó milyen mintát nyújt neki. Nemcsak a tiszta, érthető beszéd, hanem a helyes nyelvhasználat is ide tartozik, nem mindegy milyen a gondozó nyelvhelyessége, nyelvi igényessége.
  • A gondozó személyisége kihat a gyermek személyiségfejlődésére is. A bölcsődei időszakra esik az éntudat kialakulása és kibontakozása, ezért nagy hatással van a gyerekre a gondozó viselkedése mint utánozható minta, de a gyerek – gondozó kapcsolat is befolyásolja a gyerek fejlődését.
  • A gyermek biztonságérzete megrendülhet a bölcsődébe kerüléssel. A kiszámítható bölcsődei napirend, a tevékenységek ritmikus ismétlődése növeli a biztonságérzetet. Bár a gyermek nem tud időmértékben gondolkodni, a napi tevékenységek kialakult sorrendje segíti a tájékozódását.
  • A bölcsődei nevelés feladata az alapvető szokások kialakulásának az elősegítése, pl.: evés, öltözködés, tisztálkodás. Ez sokszor megkönnyíti a szülők feladatát a szokások kialakításában, pl.: szobatisztaságra nevelés, evőeszköz használata.
  • A bölcsődébe kerülés nemcsak a gyereket viselheti meg, hanem sokszor az anyákat is. A bölcsőde támogató attitűdje a szülőket is segíti a szorongásuk leküzdésében. A szülőkkel való pozitív kapcsolat nemcsak a szülők bölcsődébe vetett bizalmát erősíti, hanem lényeges a gyerek fejlődése szempontjából is.