2.4. Gyerekkori szocializáció

A mikrorendszer a legfőbb színtere, a proximális folyamatok döntő hatással vannak a gyermek fejlődésére. A gyermek közvetlen környezete közvetíti, megszűri vagy módosítja a gyermek felé a szélesebb társadalmi hatásokat. A korai szocializáció az érzelmeken keresztül működik, alapja a kötődés, ezért a legfontosabb színtere a család. A gyermek szocializációja a személyes énjének a kibontakozásával kezdődik. A fejlődéssel nő a szociális tér és sokasodnak a szocializációs hatások, a családon kívüli színterek is egyre fontosabb szerepet kapnak a gyermek életében.  A gyermek szocializációját konfliktusok jellemzik, a gyermek vágyainak megélése gyakran ütközik akadályba, korlátozza a környezete. Konfliktust okozhat még a gyermek fejlődésében a környezet elvárásainak való megfelelés, főleg ha a gyermek képességei, adottságai, személyisége nem illeszkedik az elvárásokhoz (Keményné, 2002).