Skip navigation

6.4. Az óvodai szocializációval kapcsolatos vitás kérdések

  • Iskolára való felkészítés: bár nem feladata az óvodának az iskolára való felkészítés, továbbra is kérdés, jó-e ha az óvoda előkészíti a gyereket az iskolára. Az erőltetett korai tanítás elveheti a gyerek kedvét a későbbi tanulástól, de a korai tanulással szerzett előnyök gyakran el is tűnnek serdülőkorra (Vekerdy, 2001). Ugyanakkor vannak kutatási eredmények arról is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek esetében fontos szerepet játszik az óvodai felkészítés, ezzel lehet csökkenteni a későbbi iskolai lemaradás mértékét. Az óvodások életkori sajátosságai alapján az mondható, hogy a nagycsoportos óvodások esetében nem káros hatású az életkornak megfelelő csoportos feladatmegoldás (Vajda és Kósa, 2005). Érdekes jelenség, hogy formálisan nem beszélünk óvodai tanulásról, de a szülők kérésére sok óvodában van játékos nyelvtanulás, matematika vagy sakk szakkör.
  • Integráció: Az óvodai integráció abban az esetben működik, ha az óvoda tárgyi – környezeti feltételei lehetővé teszik, és a pedagógusok fel vannak készítve a fogyatékossággal vagy a hátrányos helyzettel járó problémák kezelésére, illetve számíthatnak szakmai segítségre. Az erőltetett, előkészítetlen, átgondolatlan integráció nem csak a pedagógusnak okoz gondot, hanem a csoportnak és magának az integrált gyermeknek, továbbá felgyorsítja az oktatási rendszer kettéválását. Ugyanakkor a szegregált nevelés, bár a fogyatékos vagy hátrányos helyzetű gyerekek igényeihez jobban tud alkalmazkodni, konzerválhatja a hátrányokat (Vajda és Kósa, 2005).
  • Életkori vagy vegyes csoportok: a gyerekeket más szocializációs hatások érik a különböző csoporttípusokban. A gyerekek életkori csoportokba való osztása mellett szól, hogy nagyok a különbségek a három és hat éves gyerekek között, ezért könnyebb mindeninek megfelelő feladatokat találni, foglalkozást szervezni az életkori csoportokban. Mivel kisebb a gyerekek közötti különbség, ezért kevesebb a nagyobbak erőfölényéből adódó agresszió is, a nagyobb gyerekek hajlamosak a fizikai fölényüket bevetni a kisebbekkel szemben konfliktus helyzetben. A vegyes csoportok mellett szól, hogy a nagyobb gyerekek jótékony hatással vannak a kisebbek fejlődésére, a nagyobbak empatikusabbak, toleránsabbak, segítőkészebbek lesznek, a testvérek is együtt lehetnek a csoportban. A vegyes csoportok ellen szól, hogy a pedagógus részéről nagyobb előkészületeket igényel, hogy mindenkinek megfelelő foglalkozásokat tartson, a nagyobb gyerekek fejlődését lelassíthatja a kisebbekre fókuszáló nevelés (Vajda és Kósa, 2005).

  • Hátrányos helyzetű gyerekek integrációja: probléma az, hogy nem két egyenrangú kultúra találkozásáról van szó, hanem többségi-kisebbségi kultúráé, ezért a saját szokások és hagyományok nem érvényesülnek. Az intézményi szocializáció gyakran az egyetlen esély a felemelkedéshez, de csak akkor működik, ha a szülők nem ellenségesek.
  • Fogyatékkal élők: Könnyebb elsajátítani a normákat, viselkedésmintákat az ép gyerekek körében, az épek toleránsabbak, nyitottabbak lesznek. Ugyanakkor a gyerek nap mint nap szembesülhet a fogyatékosságával.

Feladat

Olvassa el az alábbi tanulmányt az óvodai integrációról és inkluzív nevelésről, majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! Link: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00140/pdf/EPA00035_upsz__2010_3-4_160-163.pdf

  1. Határozza meg az integrált és inkluzív nevelés fogalmát!
  2. Milyen főbb jellemzői vannak az óvodai integrációnak?
  3. Foglalja össze a migráns gyerekek óvodai nevelésének tényezőit!
  4. Kiknek és milyen formában kell együttműködnie a gyermek óvodai nevelésében, hogy az integráció sikeres legyen?