Skip navigation

5.2. Új családi együttélési formák

A hagyományos családmodell visszaszorulásával párhuzamosan új családi együttélési formák jelentek meg, ezek közül a leggyakoribbak (Patterson és Hastings, 2007):

  • Nem házasságon alapuló kétszülős család: Sok pár dönt úgy, hogy házasság nélkül vállalnak gyereket. Az ilyen családok élete dinamikájában eltérhet a klasszikus családokétól. Az Amerikai Egyesült Államokban folytatott kutatások szerint a pár elégedetlensége a kapcsolattal nagyobb lehet, könnyebben felbomolhat a pár kapcsolata, kevésbé stabil lehet a családi rendszer.
  • Egyszülős családok: Anya vagy apa nevel egyedül egy vagy több gyereket. Sokan válás után vagy élettársi kapcsolat felbomlása után válnak egyedülálló szülővé, de vannak olyanok is, akik eleve egyedül vállalnak gyereket. Ez utóbbi csoportot a magasan képzett 30-as éveik végén 40-es évek elején járó nők (többen közülük donorgyermeket vállalnak), illetve a serdülőkorú anyák alkotják.
  • Mozaik családok: Olyan családi formáció, amelyben a szülők előző házasságaikból, kapcsolataikból származó gyerekeiket együtt nevelik, és emellett közös gyerek(ek)et is vállalhatnak. A többedik válás tovább bonyolíthatja a család struktúráját.
  • Család azonos nemű szülőkkel: A mai magyar jogrendszer nem teszi lehetővé, hogy azonos nemű párok jogilag családdá váljanak és gyereket vállaljanak. Ettől függetlenül léteznek ilyen családok, mivel azonban a társadalom kevésbé elfogadó velük szemben, többnyire rejtőzködnek, a társadalom számára szinte láthatatlanok.

Feladat

Az óvodában milyen problémákat okozhat, ha az óvópedagógus nincs tisztában a gyermek családjának típusával? Gyűjtsön konkrét példákat!

A családi működést a családtípustól függetlenül az alábbiak határozzák meg (Patterson és Hastings, 2007):

  • Anyagi erőforrások: A megfelelő ruházkodáshoz, lakáshoz, táplálkozáshoz, egészséges életmódhoz anyagi források szükségesek.
  • A szülő – gyerek kapcsolat minősége határozza meg a szocializációs folyamatokat.
  • A család érzelmi klímája és stabilitása teremt megfelelő környezetet a szocializációhoz.
  • A család társas hálója: A családon kívüli kapcsolatok, a család társadalmi beágyazottsága biztosítja a társas támogatást, amely lehet érzelmi (pl.: a szülők önbizalmának növelése), információs (pl.: gyereknevelési tanácsok), vagy instrumentális (pl.: segítségnyújtás).