Skip navigation

A sportversenyek felosztása

A sportmenedzser mindennapi munkájának egyik legjellemzőbb területe a különböző események, leginkább sportversenyek szervezése.

Mivel a különféle események hasonlóak a szervezés-módszertani ismeretei, ezért itt, csak a sportversenyek sajátos problémáival kívánunk foglalkozni, s csak később térünk ki a más jellegű események sajátosságaira. Nem mindegy, hogy egy egyszerű sporteseményről (házibajnokság, városi diákverseny, országos bajnokság) vagy egy összetett, több napon áttartó országos seregszemléről, netán kontinentális vagy világbajnokság szervezéséről van-e szó.

Először az egyszerű sportverseny szervezés-módszertani fogásait tekintsük át. Az ilyen típusú esemény megszervezésénél is tudnunk kell megválasztani azt a szisztémát, amellyel dolgozni szeretnénk. Ehhez tisztában kell lennünk a sportversenyek felosztásaival, melyek az alábbiak:

  1. Sportágak szerint: atlétika, torna, kosárlabda stb.
  2. Sportágon belül: atlétikai dobó, ugró stb. számok
  3. Versenyfajta szerint:
    • házi versenyek (csak szakosztályi versenyzőkkel),
    • barátságos versenyek (nem hivatalos, általános felkészülési céllal),
    • meghívásos versenyek (a meghívó fél feltételei szerint)
    • kizárásos versenyek (bizonyos versenyzők nem indulhatnak),
    • területi bajnoki versenyek (pl. megyei, kerületi stb.)
    • országos versenyek és bajnokságok (az országos bajnoki cím eldöntéséért),
    • nemzetközi versenyek (különböző országok egyesületi versenyzői részvételével),
    • nemzetek közötti versenyek (az országok válogatottjainak részvételével).
  4. A verseny jellege szerint:
    • egyéni versenyek: a versenyző a nevezés, a versenyzés és az eredmény szempontjából is egyéni. Vannak egyéni összetett versenyek is (pl. a torna férfi EB),
    • csapatversenyek:
      • egyénenként csapat (mezei futó CSB, ahol a tagok egyenként érnek el eredményt),
      • együttes csapatversenyek (labdajátékok, ahol a tagok együtt érnek el eredményt),
      • egyéni csapat (öttusa): az egyéni eredményeket értékelik és díjazzák, míg a versenyzők helyezései alapján számítják ki a csapat eredményét.
  5.  Versenyzői tulajdonságok alapján:
    • nemek szerint
    • életkor szerint (pl.: diákolimpia I. korcsoport, gyermek, serdülő, ifjúsági, junior, felnőtt)
    • minősítés szerint (I., II., III., arany-, ezüst-, bronzjelvényes, fekete vagy fehér öves, stb.),
    • súlycsoportok szerint.
  6. Szervezési rendszer szerint:
    • kieséses versenyek (első, második vereség utáni kiesés),
    • körmérkőzéses versenyek (mindenki mindenkivel találkozik,- kis létszám esetén lehetséges),
    • vegyes rendszerű versenyek (kieséses formával kezdve és azután körmérkőzés vagy fordítva),
    • egy- vagy kétfordulós bajnoki rendszerek (pl. labdarúgás),
    • kupaversenyek (bajnoki osztályra való tekintet nélkül mindenki részt vehet rajta).