Törökfűrdő

Arra az időre vezethető vissza a fürdő eredete, amikor Anatóliába érkeztek a törökök, ahol a római és a bizánci fürdőkultúrával találkoztak. A saját kultúrájukkal ötvözték, így alakult ki a török fürdő elnevezés, eredeti nevén HAMMAM, melynek „meleget árasztó” a jelentése. Ezek a fürdők nagy vallási komplexum részeként épültek, melyeket általában adományokból hoztak létre. A komplexum részéhez tartoztak a mecsetek, iskolák és kórházak is. De előfordult, hogy külön álló létesítményként épültek.

A hammamban a férfiak és a nők is egyaránt beléphettek, vagy egymástól eltérő időpontban, vagy elkülönített helyiségekben.

Kortól, nemtől függetlenül bárki használhatta a fürdőt, így a török kultúra szerves részévé vált. A fürdőkhöz szertartások is kapcsolódtak, így volt helyszíne a körülmetélésnek, temetésnek, vagy akár az esküvőnek. Szépségápolást is oktattak itt.

A magas hőmérsékletnek és a páratartalomnak köszönhetően izzadással és szellemi pihenéssel hatott a szervezetre. A szappanos masszázstól és a súrolástól a test megszabadul az elhalt bőrsejtektől, a vérkeringés felfrissül és az izmok ellazulnak.