„Normál” finn szauna
(Egy modern, valószínűleg egyben legyártott finn rönkház mökkiés szauna behavazva.)
A szauna a finn vidéki házakban, nyaralókban általában nyírfafűtéses, a városi lakásokban, fürdőkben általában elektromos üzemű. A városi lakásokban általában fa lambériával kialakított kis helyiség a fürdőszobában.
A nyaraló, avagy mökki tartozéka a szauna, általában egy tó partján helyezkedik el, és egy külön kis faházból áll. A szaunázás után többnyire a tó vizét használják lehűlésre, télen ehhez lék vágása szükséges. Lehet ugyanakkor csak a havat is használni, avagy kint állni a -20-30 °C-os hidegben. Szauna után a hideg víz vagy levegő pár percig egyáltalán nem hideg, hanem kellemes.
Jelenleg kb. 2 millió szauna van Finnországban, ebből 1,2 millió magánlakásokban, a maradék a nyaralókban (mökkikben), szállodákban, uszodákban található. Ez az 5 milliós népességhez képest igen soknak számít. Az utóbbi 50 évben a gyarapodás sem kevés: 1938-ban még csak 1,5 millió szauna volt.
Ami az angoloknál az ötórai tea, az a finneknél a szauna: szent és sérthetetlen. Ha máskor nem, legalább egyszer egy héten, általában hétvégén szakítanak rá időt. Ha egy család egy másikat szaunázni hív, az többnapos együttlétet jelent. Szombat délután 5-6 órára felfűtik a szaunahelyiséget, és kezdődik a többórás lazító, pihentető családi program. Mellé állandó kísérő a sör virslivel. Lenkkimakkara – ha ezt egy finn meghallja, összefut a szájában a nyál, mert a szaunázás utáni és közbeni eszem-iszomot jelenti.
A finnek mindenhova magukkal viszik a szaunájukat, sokan még a nyaralásukkor is, ezért nem ritka látvány a sátorban, vagy egy hajón felállított szauna sem.
A szauna annyira a hétköznapok részévé vált az idők folyamán, hogy a finnek igazán nem is értik miért tulajdonítanak ennek mások olyan különleges jelentőséget. A finn gyerekeket korábban a szaunában való viselkedésről a templomban való viselkedéshez hasonló módon tanították. A szauna az emberek életét végigkísérte, központi, „szent” hely volt számukra. Általában szaunában születtek és halottaikat is ott ravatalozták fel.
A hagyomány tovább folytatódik
A füstös szauna és a szaunázás régmúlt szokásai szinte változatlanul fennmaradtak napjainkig. Ezt bizonyítják az egykori leírások, eredeti beszámolók és a finn néprajzkutatók kutatási eredményei is. Mind arról számol be, hogy a finnek vizet öntenek a forró kövekre, virgáccsal veregetik egymást közben, úsznak a tóban illetve meghempergőznek a hóban.
Mind a mai napig a finn szauna elsősorban a tisztálkodás helyét jelenti, mely egyben a testi és szellemi felfrissülést is biztosítja. Az utóbbi időben az emberek kezdik ismét felismerni a füstös szaunák összehasonlíthatatlan előnyeit és ezért ismét növekszik népszerűségük.
forrás: wikipédia.org