Természetjárás: gyalogos turizmus, barlangi túrák
A magyarországi természetjárás – a sport- és rekreációs turizmus előfutára – a 19. század második felében a Magas-Tátrában indult meg. A szervezett természetjárás úttörőjének a Magyarországi Kárpát Egyesület (1873) tekinthető. A gyalogos turizmus országossá tételét a Magyar Turista Egyesület (1891) tűzte ki elsőként célul. Ettől számítva sorra alakultak a sportegyesületek természetjáró szakosztályai, minek következtében a társadalom széles rétegeit megmozgató aktív turizmus egyre népszerűbb szabadidős tevékenységgé válhatott.
A sport, kikapcsolódás, valamint a megismerés szándékával létrejött gyalogos turista mozgalom kezdeti céljait a mai napig meg tudta őrizni. A napjainkban 250 tagszervezetet és csaknem 12 ezer igazolt tagot számláló Magyar Természetjáró Szövetség a természetjárás különböző válfajainak ösztönzője és koordinátora, mely a gyalogos irányzaton kívül egyéb szakágakban (kerékpáros, vízi, túrasí, hegymászás, barlangászat) is tevékenykedik. Persze a természetjárás nem csak egyesületi keretek közt zajlik: egy kérdőíves felmérés eredményei szerint a kiránduló, üdülő felnőtt lakosság 73%-a és a fiatalok 78%-a választja szívesen ezt a szabadidő-eltöltésként (Dobay B. – Bánhidi M. 2009).
A hazai természetjárás legkeresettebb helyszíneit ma középhegységeinkben találjuk. Michalkó G. (2011) szerint, ha a magyar társadalom tagjai egy őszi hétvégén a természetben teendő kirándulást választanák programként, akkor a választás az alábbiak szerint oszlana meg a különböző térszínek között: Mátra 38,7%; Bükk 15,6%; Mecsek 6,7%; Bakony 5,8%; Börzsöny 2,1%; Pilis 1,8%.
A fizikai aktivitás mellett híres-neves túráink, jelvényszerző mozgalmaink fő célja országunk tájainak, kultúrájának jobb megismerése. Valamennyi útvonal közül a legismertebb az 1938-ban útjára indított Országos Kék Túra, mely a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával együtt már körbeéri Magyarországot. Ezeken kívül számos tematikus útvonal létezik, melyek sokszor történelmi személyek, irodalmi nagyjaink szelleméhez kötődnek, jeles helyeket, várakat, kastélyokat, épületeket, természeti ritkaságokat érintve. Ilyen, tájegységi szintű útvonalnak tekinthető például a Rákóczi túra, mely a fejedelem emlékét őrző korabeli várakat, birtokokat, településeket mutatja be a Zemplén vidékén. De hasonlóképp népszerű túrák többek között: a Móricz Zsigmond Túra (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), a Nógrád és Heves megyét érintő Palóc út, a Vas és Zala megyét átszelő Szent Imre és Szent Márton gyalogos túraút, a Bakonyon áthaladó Rómer Flóris Emlékút, a Kohászok Útja (Salgótarján-Ózd-Diósgyőr) vagy a Kinizsi Százas teljesítménytúra.
A természetjárás gyakran kiegészül a barlanglátogatással is. Hazánkban közel négyezer barlang lelhető fel, melyek főként a zömmel mészkőből felépülő Aggteleki-karszt és a Bükk területén helyezkednek el. Barlangjaink védett természeti értéket képeznek, de jó néhány közülük vezetővel látogatható.
Az igazi sportélményt jelentő barlangtúrázás a már feltárt, de nem kiépített barlang bejárását jelenti, megküzdve az előrejutás nehézségeivel, a mély aknák, szűk járatok, hasadékok, földalatti patakok, tavak nyújtotta kihívásokkal. A túrák különböző nehézségi fokúak. Egyesek viszonylag könnyen teljesíthetők (pl. a Baradla-barlang hosszú túrája), mások nehezebbek, végigjárásuk igazi extrém sportnak számít (pl. Meteor barlang). A túrákhoz a szükséges felszerelést, vagy annak egy részét a legtöbb esetben már a túrákat indító szervezők biztosítják. Ilyen, ú.n. „overallos” túrák indulnak többek között a Pál-völgyi barlangrendszerbe, a Solymári ördöglyukba, a Mátyás-hegyi-barlangba, vagy a Sátorkőpusztai-barlangba is.