Egészségturisztikai fejlesztési feladatok, irányok
A fentiek figyelembe vételével olyan turisztikai termékeket kell kialakítanunk, amelyek megfelelő környezetgazdálkodás mellett közép- és hosszú távon versenyképesek maradnak a nemzetközi turisztikai piacon. Alapvető szempont a nyitottság, a külpiacok befogadása, annak minden finanszírozási és szakmai következményeivel együtt. Ezt segíthetik a következők:
- A meglévő gyógyintézetek, illetve a szolgáltatások komplex fejlesztése.
- A szolgáltatásokat egy-egy komplexumon belül úgy érdemes kialakítani, hogy az egyes célcsoportokhoz tartozó kínálati elemek (pl. a fitness és a gyógyászat) elkülönüljenek, ne zavarják egymást (Budai Z. é.n.) (2. táblázat).
- A gyógyhelyek infrastrukturális mennyiségi és minőségi fejlesztése: alap- és turisztikai infrastruktúra, szuprastruktúra, valamint a települési környezet turisztikai célú fejlesztése.
- A feltárt, de még nem hasznosított természeti erőforrások (pl. gyógyvíz, gyógybarlang) egészségturisztikai hasznosításának megtervezése és elősegítése (csak ott engedélyezhető, ahol nem jelentkezhetnek környezeti kockázatok hosszabb időtávlatban sem).
- Az emberi erőforrás fejlesztése, jövedelmi viszonyainak rendezése.
- Az egészségturizmus-marketing további fejlesztése, különös tekintettel az orvosi szolgáltatásokra alapuló gyógyturizmusra.
- A Magyarországra érkező külföldi vendégek, valamint a hazai vendégkör elvárásainak és tapasztalatainak vizsgálata és figyelembe vétele.
- Az egészségügy közellátó szolgálatból több lábon álló, modern közszolgáltatási rendszerré történő átalakítása.
- A tradicionális egészségturisztikai szolgáltatások és vendéglátás mellett érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani az innovatív turisztikai, valamint a turisztikához kötődő termékek és szolgáltatások létrehozására és értékesítésére.
Bővebben:
http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm08.htm
http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2009/egeszsegturizmus.pdf
http://rgdi.sze.hu/files/Ertekezesek,%20tezisek/Az%20egeszsegturisztikai%20fejlesztesek%20hatasai_Molnar%20Csilla.pdf
2. táblázat: Az egészségturizmus célcsoportjai. Forrás: Budai Z.é.n. itthon.hu
Fontos nemzet-stratégiai szempont, hogy a szolgáltatásokra alapozott ágazatok közül az egészségügy, és az erre épülő, illetve ezt megalapozó egészségipar, valamint ennek keretében az egészségturizmus prioritássá váljék (Kincses és mtsai 2009). A szektor hosszú távú fontosságát jelzi, hogy az egészségturizmus fenntartható fejlesztése nemcsak a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és Országos Területfejlesztési Koncepció, de az Új Magyarország Program, valamint a 2011. január 15-én meghirdetett Új Széchenyi Terv fő prioritásai között is helyet kapott (Molnár Cs. 2011).
Az Új Széchenyi Terv megvalósításának 7 kiemelt programja között szerepel a „Gyógyító Magyarország – Egészség Program”, melynek keretében 23 pályázatot írtak ki 31 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel. A program fő célkitűzése, hogy az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágában Magyarország európai vezető hatalommá legyen. A pályázat a turisztikai, valamint egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére, valamint a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezetek létrehozására és fejlesztésére jött létre (Albel A. 2012).
A fejlesztések fő iránya a versenyképesség növelése, mely a nemzetközi betegmobilitást és a határon átnyúló együttműködéseket egyaránt kihasználó, a helyi gyógytényezőket és egészségügyi szolgáltatásokat, kulturális és idegenforgalmi vonzerőket, valamint a kereskedelmi szálláshelyeket egységes szemléletben kezelő és egymásra való tekintettel fejlesztő gyógytérségek létrehozásával valósítható meg (Albel A. 2012).