Termálvizek (hévizek)
A meghatározott hőfoknál melegebb, a Föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket termálvíznek, vagy hévíznek nevezzük. A Föld belsejéből származó ú.n. geotermikus energia következtében minél mélyebbről érkezik a felszínre a víz, hőmérséklete annál magasabb lehet. A mélybe haladva átlagosan 3°C-ot növekszik a hőmérséklet, de a földtani szerkezet függvényében ettől jelentősen eltérhet (Magyarországon 5-8°C. A vékonyabb földkéreg, vagy a vulkanizmus kedvez a magasabb hőáram értékek kialakulásának. Az eltérő geológiai adottságok következtében a termálvíz alsó hőmérsékleti határértékének meghatározása országonként, illetve felhasználási területét tekintve is eltérő lehet. Határértékek:
- Vízföldrajzi értelemben a termálvíz hőmérséklete meghaladja az évi középhőmérséklet értékét (Magyarországon kb. 10°C);
- Balneológiai (gyógyfürdőtani) szempontból a 20°C feletti hőmérsékletű víz tekinthető termálvíznek (Európában ez az általános);
- Tekintettel kedvező hazai földtani adottságainkra (a geotermikus gradiens a magas értékére), itthon azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyek hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a 30°C-ot.
A hévizek a mélyebben fekvő rétegek gazdag ásványanyag-tartalmát is magukba oldják, ezért azok többnyire ásványvizek is, sok esetben gyógyító hatással. A termálvizek kínálta geotermikus energia felhasználása sokrétű (pl. fürdők, lakások, üvegházak fűtése, energiatermelés).
A hévforrások gyakran földrajzi neveinkben is megjelennek: pl. Galgahévíz (Pest m.), Hőlak (település Trencséntől ÉK-re). A Tapolca (Veszprém m.), Teplice (város Csehországban) Toplica (folyó Horvátországban) névváltozatok legtöbbször „télen is túlfolyó, langyos forrás”-t jelentenek.
Európa északi részén (pl. Svédországban, Dániában, Hollandiában, Belgumban) nincsenek 25-30 °C-nál melegebb vizek, sőt még a fejlett fürdőkultúrával rendelkező Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is kevés az efféle forrás, miközben hazánkban szép számmal találhatók ilyenek (Bodnár L. 2000).
A gyógy- és termálfürdők az európai egészségturizmus zarándokhelyei (pl. Spa, Budapest, Karlovy Vary, Vichy, Baden). Az érintett településeken feltörő gyógyvíz a fürdőlétesítmények segítségével válik felhasználhatóvá. „Az európai fürdőszövetség adatai szerint az európai fürdőhelyeken az évenkénti több mint 20 millió vendég által eltöltött vendégéjszakák száma Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és Svájcban a legmagasabb. A fogadóterületek közül, azonban Európán kívül is egyre többen kapcsolódnak be az egészségturizmus kínálatába, a verseny egyre élesebb. (Sándor R. 2011)”.