Fürdőélet a trianoni határváltozások után
Az első világháború következményeként előállt területi veszteség – egyéb súlyos következményei mellett – érzékenyen érintette a hazai fürdő- és szabadidő-kultúrát is: nemzetközi hírű gyógyfürdőink, üdülőhelyeink kerültek az új államhatáron kívülre. Ásványi nyersanyag-lelőhelyeinek elvesztése fordította a figyelmet a megmaradt országrészen található természeti erőforrások (nyersanyagok, energiahordozók) felkutatása felé.
A hévíztároló képződmények intenzívebb feltárása az 1920-as években kezdődött: elsőként Hajdúszoboszlón (1925) találtak hévizet, majd következett Szeged (1927), Berekfürdő és Szolnok (1928), valamint Eger (1932). Ugyanakkor az egészséges ivóvíz beszerzése céljából kialakított fúrások is számos esetben szolgáltattak magas hőmérsékletű vizet, leginkább ott ahol kisebb mélységben nem sikerült jó vízadó réteget találni (főként az Alföldön). Ebben az időben indult el a hazai hévizek hőtartalmának energetikai célú hasznosítása is (Lorberer Á. 2010).
Az 1930-as években Pávai Vajna Ferenc (1886-1964) vezetésével több helyen is kezdetét veszi a szénhidrogének utáni kutatás, mely egyúttal hévízfeltárásokat (is) eredményez. Ezek képezik ma többek között Mezőkövesd, Csokonyavisonta, Bükkszék, Cserkeszőlő, Nagyszénás, Tótkomlós, Túrkeve, Kiskőrös, Kecskemét gyógyfürdőinek vízbázisát. Nagy léptekkel halad Budapest korszerű fürdővárossá fejlesztése is. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Fürdőszövetség éppen fővárosunkban, a Gellért Gyógyfürdő és Szállodában alakult meg 1937-ben (OES 2007).
A hazai hévízfeltárás fejlődése az 1960-as években vett nagy lendületet, amihez nagyban hozzájárult, hogy az állam támogatta a mezőgazdasági vagy közösségi fűtési célra szolgáló hévízkutak létesítését. Emellett egyes települések strandjaik, fürdőik fejlesztése, gazdaságosabb üzemeltetése, a fürdő-szolgáltatások szélesítése céljából fúrattak hévízkutakat (pl. Gyula, Mórahalom). A hazai gyógyvízkincsre alapozva, 1972-ben kezdte meg működését a termálturizmusra szakosodott szállodavállalat, a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat, melynek jogutódjához tartoznak ma is hazánk legismertebb gyógyszállodái (OES 2007).
Az utóbbi másfél évtizedben sok település újra a balneológiai, illetve az újonnan jelentkező wellness igények kielégítésére fúratott termálkutakat (7. ábra). „Az ország rendkívüli adottságait és lehetőségeit újra felismerve, az ezredfordulót követő években az egészségturizmus fejlesztése új lendületet vett, melynek motorja a 2000-ben meghirdetett Széchenyi Terv Turizmus Programjának egészségturizmus alprogramja volt (OES 2007, p. 18)”. A program során létrejött fejlesztések hatására mind a szezon átlagos hossza, mind a fürdőmedencék vízfelszíne az addiginak közel másfélszeresére emelkedett.
7. ábra: A hévízkutak létesítési éve. Forrás: OES 2007
Jelenleg az ezret is meghaladja a nyilvántartott termálkutak száma. A kutak közel a fele 40oC-nál alacsonyabb hőmérsékletű, a 60o C-nál melegebb vizet adó kutak aránya az összes kútnak közel negyedrésze, de csak 4%-ot tesz ki a 90o C-nál melegebb vizű kút.
Bővebben: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm04.htm
A magyarországi termálkutakról a VITUKI Hidrológiai Intézete egységes nyilvántartást vezet (Országos Hévízkút Kataszter).
Bővebben: http://fava.hu/publikaciok/jubileumi_kiadvanyok/tanulmanyok_pdf/lorberer_heviz.pdf
Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) nyilvántartásában Magyarországon 220 település rendelkezik minősítési engedéllyel rendelkező gyógyvízzel (Kátay Á. 2010). 2007-ben 187 gyógy- és termálfürdő működött (OES 2007). Gyógyvizeink terápiás célú alkalmazása a víz kémiai kémiai összetételének függvényében változik (1. táblázat).
1. táblázat: A gyógyvizek jellemző kémiai összetétele, terápiás hatása és magyarországi lelő-helyei. Forrás: people.inf.elte.hu
| Kémiai összetétel | Gyógyító hatásuk | Fellelhetőségek |
|---|---|---|
| Alkalikus vizek | Gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, légúti hurut. | Bükkszék, Gyopárosfürdő, Gyula, Mezőtúr, Szeged, Szécsény, Szolnok |
| Brómos-jódos | Reuma-, nőgyógyászati-, bőrbe-tegségek, ivókúrában a pajzsmi-rigybetegségekre. | Debrecen, Hajdúszoboszló, Pesterzsébet, Sóshartyán |
| Földes-meszes (kalcium-, magnézium-, hidrogénkarbonát) | Reumatikus, szív- és gyomorbe-tegségek. | Reumatikus, szív- és gyomorbe-tegségek. |
| Kénes | Reumás betegségek, egyes bőrbetegségek. | Balf, Bogács, Harkány, Mezőkö-vesd |
| Kloridos (konyhasós) | Reumatológiai és női szervek betegsége, ivókúraként nyálkahártyák hurutos. megbetegedéseiben. | Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sárvár, Gyopáros, Nyíregyháza-sóstó |
| Radonos, kénes | Fájdalomcsillapító hatás, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését és az anyagcserét. | Budai fürdők (Imre, Gellért, Rudas) Eger, Hévízi-tó, Miskolctapolca |
| Szénsavas | Reumás betegségek. | Balatonfüred, Bükkszék, Csopak, Kékkút, Répcelak |
| Szulfátos (keserűvíz) | Gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára, hashajtásra. | Kelenföld, Budaörs |
| Vasas | Ivókúraként, több szervre. | Parád, Moha |
Bővebben: Fürdők - gyógyfürdők Magyarországon (helység, gyógyvíz összetétele, gyógyhatása, fürdőszolgáltatások, fürdő elérhetősége) http://vizterapia.bioenergetikus.hu/
Magyarországon ma termál-és gyógyvizeket nem csak gyógyításra használják, csaknem azonos arányban jelennek meg az egészségmegőrző rekreáció, a wellness eszközeként is. Tekintve, hogy gyógyfürdőnk nagy része egyidejűleg gyógy- és wellness szálloda is, hazai adottságaink kétségkívül jó lehetőségeket kínálnak a napjainkban egyre népszerűbb medical-wellness irányzat fejlődésének.
Michalkó G. (2011) szerint, ha egy belföldi turista egy hosszú hétvégén, szép környezetben felfrissülést, regenerálódást keresne, a fürdővárosok közül 18,2%-uk Hévízt, 17,1%-uk pedig Hajdúszoboszlót választaná. Messze mögöttük következnének azok a kedvezőbb piaci pozícióra törő fürdők, melyek iránt – a versenytársak jelentős száma miatt – alacsonyabb érdeklődés tapasztalható. „Miskolctapolca (6,3%), Zalakaros (5,3%), Harkány (3,7%), Gyula (3,5%) és Bük (3,2%) esetében még érdemi érdeklődés tapasztalható, azonban Mezőkövesd (2%), Sárvár (1,7%), Budapest-Gellért-fürdő (1,6%), Budapest-Széchenyi-fürdő (1,5%), Kehidakustány (1,4%), Pápa 1,2%), Kiskunmajsa (1,1%), Orosháza-Gyopárosfürdő (1,0%) esetében a kínálat mennyiségi és minőségi mutatóit figyelembe véve a potenciális belföldi turisták preferenciái méltatlanul alacsony értékűek (Michalkó G. 2011, p. 259)”.
Pedig ma már sok gyógyászati célú létesítmény ötletesen kialakított vízi vidámparkkal, élményfürdővel is várja vendégeit, biztosítva a több generációs igénybevételt. Ma Magyarország egész területén találunk ilyen vízi komplexumokat (pl. Kristályfürdő, Ajka; Aquapolis, Szeged; Aquapalace, Hajdúszoboszló; Kecskemét, Élményfürdő és csúszdapark; Aquaworld, Budapest).
Minősített gyógyfürdővel 51 településünk rendelkezik. A nemzetközi szempontból is jelentős gyógy- és termálfürdőink száma összesen 17. A Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország – értelemszerűen a fővárosi gyógyfürdők révén – határozott vonzerővel rendelkezik, míg az Alföldön Hajdúszoboszló, Gyula és Szeged fürdőtelepülések nemzetközi vonzereje számottevő (Albel A. 2012).
A fizioterápiás kezelések során használt gyógyiszap hazánkban viszonylag kevés helyen fordul elő. Kitermelése és terápiás célú felhasználása részben közvetlenül a gyógyfürdőkhöz kapcsolódik (pl. Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány), részben azoktól elkülönülten (pl. Makó, Tiszasüly, Alsópáhok iszapja) valósul meg. Az iszap gyógyhatása különböző lehet: a hévizi gyógyiszap például serkenti az anyagcserét és a belső elválasztású mirígyek működését, a hajdúszoboszlói iszapot kismedencei problémákra, sőt, meddőség kezelésére ajánlják, a marosi (makói) iszap fájdalomcsillapító, javítja a mozgásképességet, a kolopi (tiszasülyi) iszapot sportsérülések, köszvény, reuma ízületi és gerincbántalmak kezelésére használják, míg az alsópáhoki Georgikon iszap fertőtlenítő hatású és reumás megbetegedések gyógyítására javallott (9).
A természetes gyógygáz-fürdők gyógyító ereje régóta ismert. A vulkáni utóműködés termékeként létrejövő ú.n. mofetták magas CO2 tartalma, valamint a bennük kellő töménységben jelen lévő egyéb gázok is gyógyító hatást fejthetnek ki. A gázok a bőrön át, illetve a légzéssel a véráramba jutva fejtik ki jótékony hatásukat.
Magyarországon orvosi célra használt természetes gázfeláramlás a Mátrában, Mátraderecskén és Parádfürdőn található. (A másutt, például Balatonfüreden és Kapuváron használt gyógyító CO2 gázt mesterségesen állítják elő). A mátraderecskei CO2 gáz különlegessége radontartalma, mely kedvező hatással van a keringési betegségekre és az immunrendszerre. Bővebben: http://www.matrainfo.hu/gyogyturi_mofetta.php
A Parádfürdői mofetta szív-és érrendszeri-, mozgásszervi-, nőgyógyászati-meddőségi panaszok gyógyítására szolgál.
Bővebben: http://www.mofetta.com/
A gyógygáz-kezelések – hasonlóképpen a gyógyfürdőzéshez – kúraszerűen történnek, lebonyolításukhoz orvosi felügyelet és egészségügyi szakszemélyzet jelenléte szükséges. Ellenjavallatai úgyszólván megegyeznek a gyógyfürdő kezelésekével (pl. gyulladásos megbetegedések, a magas vérnyomás, várandósság, infarktus utáni állapot) (8).