A wellness keresleti alaptényezői
A turista keresletét a környezetváltozást ösztönző motivációja, az utazást és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő diszkrecionális jövedelme és rendelkezésre álló szabad ideje váltja ki (Michalkó G. 2004). A wellness keresleti oldalán egészséges emberek állnak, akik szabad idejükben, saját költségükre, vagy kiegészítő/magánbiztosítók finanszírozásával egészségügyi elemeket is tartalmazó turisztikai szolgáltatáscsomagot vesznek igénybe (OES 2007).
Az egészség megőrzése, a prevenció, a szépségápolás, a test és a lélek harmóniájának megőrzése egyre fontosabb utazási motiváció lesz. Az egészségtudatos életmód kialakulásában a család, majd később a szociális tér növekedésével az iskola, a kortárscsoportok, majd a munkahely fokozódó jelentőségre tesz szert. Maga a munkáltató is ösztönözheti az egészségmegőrzést (worksite wellness) és az utazásokat különféle, főként a cafeteria rendszerben kínált béren kívüli juttatásokkal (pl. üdülési csekk) (Molnár Cs. 2011).
A wellness szolgáltatásokat önkéntesen igénybe vevő vendégkör célja az egészség átfogóan értelmezett (fizikai, mentális, érzelmi) összhangjának megteremtése, megőrzése önmaga számára. Az aktív spa- vagy wellness-élményt keresők zömmel a fiatalok és a középkorúak szegmensébe tartoznak.
Azt a fajta – a wellness filozófiájából származó – életvezetést, mely a test, a lélek és a szellem egyensúlyának megteremtésére, illetve a saját magunkkal, belső énünkkel való kapcsolat kialakítására, egy egészséges énkép kialakítására irányul selfnessként, a szellemi fittséget pedig mindnessként is ismeri a szakirodalom.
Mindamellett a keresleti oldalon álló turisták egyre egészségtudatosabbak, egyre markánsabban megjelenő elvárás a piacon, hogy a különféle wellness kúrák, kezelések már ne csak egzotikumot, „kényeztetést”, hanem orvosilag megalapozott, valós, hosszú távú egészséghatást nyújtsanak. Ez az indítóoka az utóbbi időkben rohamosan fejlődő medical wellnessnek, melyben a gyógy- és a wellness-turizmus motivációi összemosódnak, szolgáltatásai ötvöződnek. A medical wellness vendégköre az ellátásra szoruló, egészségét orvos-szakmai alapon, a wellness filozófiájával és eszközeivel javítani kívánó vendég. Érdekes megjegyezni, hogy a medical wellness hazai elterjedése elsősorban a német-magyar együttműködésnek köszönhető, mely alapján idomulás mutatkozik elsődleges küldőpiacunk igényei felé (OES 2007). A medical wellness legfontosabb küldő országai Európában Németország, Ausztria, továbbá az Egyesült Királyság.
További hazai kutatások számolnak be arról, hogy a wellness-turizmus motivációiban még nagyobb szerepet kap a trendek és divat követése, mint az egészségtudatosság (Priszinger K. és mtsai 2010, idézi Boros Sz. és mtsai 2011). Emellett az egészségturisztikai szolgáltatásokkal párhuzamosan határozott igény mutatkozik azokra a járulékos attrakciókra, rekreációs programokra (pl. kulturális élményszerzés) is, melyek a vendégek szabadidejének kellemes eltöltését szolgálják. A wellness-turisztikai termékfejlesztés irányában ugyancsak erőteljes az az elvárás is, hogy az együtt utazó korosztályok igényei egyaránt kielégíthetők legyenek (pl. gyermekbarát fürdők, anti-aging programok).
A wellness-turisták egy-egy alkalommal általában egy hosszú hétvégétől egy hétig terjedő időszakig vesznek igénybe turisztikai szolgáltatásokat. Többnyire előnyben részesítik a magasabb kategóriájú (3-5 csillagos) szálláshelyeket. A wellness-turizmusban az éves szezonalitás alig érzékelhető, a heti ingadozás viszont már akár jelentős is lehet (jellemző a kereslet hétvégi fellendülése). A keresleti trendek alapján megállapítható, hogy tekintélyes különbség van a nyugat- és észak-európai, illetve észak-amerikai vendégek, valamint a közép-kelet-európai vendégkör igényei között.
Bővebben: