Bevezetés
A sportturizmus fogalmi meghatározása, tudományos megközelítésű kérdései a közelmúltban terítékre kerültek (pl. Hinch, T.D.– Higham, J.E.S. 2001, Turco, D. M. és mtsai, 2002, Bánhidi M. 2007., Bokor J. 2009, Yannakis, O. 2012, Győri F. 2014). A téma – időszerűsége okán – oktatási ismeretanyagként is helyet követel magának napjainkban. Az aktualitást a szabadidő magatartás térben és időben történő dinamikus változása adja, mely szoros kapcsolatban áll a társadalmat alkotó egyének életminőségével, egészségi, szociális, értelmi és érzelmi állapotával.
Az aktív, testmozgással járó szabadidő-eltöltés jótékony hatásának és ezzel együtt a természet értékeinek felismerése az urbanizációval párhuzamosan jelent meg. A városi lakosság növekvő tömegeinek egyre tudatosabban kellett szembenéznie azokkal a civilizációs ártalmakkal, betegségekkel, amit a mozgásszegény életmód, az elkényelmesedés idézett elő számukra. A megváltozott életvitel azután sokak igényeit is megváltoztatta: a városlakók közül egyre többen kívánták szabadidejüket élményt és egészséget nyújtó testmozgással tölteni. A 20. század végére a sport nem csak társadalmilag hasznos, de gazdasági szempontból is igen jelentős foglalatossággá vált.
A 20. század utolsó harmadától a fejlett országok lakóinak két legkeresettebb szabadidős tevékenysége az utazás és a sportolás lett (Dávid L. és mtsai 2006). Valahol mindkét cselekvés a hétköznapi élet kötelezettségeiből való kitörési vágyból, az új lehetőségek, új dimenziók kereséséből táplálkozik. Még inkább így van ez, amikor maga a sport válik a turisztikai élmény tárgyává (Yannakis, O. 2012). Nyaralásuk, üdülésük helyét és módját egyre többen választják ki a sportolási lehetőségek függvényében.
Ugyanakkor kissé lehangoló, hogy a magyar társadalom és a sport kapcsolata bizonyos tekintetben eltér a fejlett országokban tapasztalhatótól. Míg a versenysportban a világ legsikeresebb nemzetei közé tartozunk, addig lakosságunk háromnegyede mozgásszegény életet él, és részben ennek eredményeként feltűnően rossz egészségi állapotban van. „A magyarok sportban való aktív részvétele lényegesen alacsonyabb, mint Európa más országaiban, a kelet-közép-európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk (1)". Ugyanez tükröződik a bel-földi sportturisztikai mutatókban is: egy 2005-ös felmérés szerint a sportolás, illetve sport jellegű tevékenység mint utazási motiváció 100-ból mindössze 2 (!) esetet tesz ki, míg a sport-rendezvény meglátogatása mindössze 1000-ből 1-et (1).