Az egészségturizmus sajátos gazdasági szerepe
Hustiné Béres K. (2011) szerint az egészségturizmus gazdasági súlyát több megközelítésben vizsgálhatjuk. Az egészségturizmus gazdasági hatásait – hasonlóan a nemzetgazdaság más ágazataihoz – elsősorban a fogadóhelyeken (településeken, régiókban, országban) fejti ki. Az egészségturisztikai desztinációk befolyását a gazdasági életre több megközelítésben vizsgálhatjuk:
- A gazdasági hatások főbb területei szerint: jövedelemhatás, foglalkoztatásra gyakorolt hatás (munkahelyteremtés), államháztartási bevételekre gyakorolt hatás, beruházás ösztönzése, vállalkozások ösztönzése, fizetési mérlegre gyakorolt hatás (3. ábra).
- A desztináció típusa szerint: országos (nemzetgazdasági), regionális, helyi hatások.
- A hatások jellege (szintjei) szerint: közvetlen, közvetett, gerjesztett (multiplikátor) hatások.
- Jövedelemtulajdonosok szerint: vállalkozó, munkavállaló, önkormányzat, állami költségvetés.
A fenti hatások a fizetési mérlegre gyakorolt hatás kivételével makrogazdasági, illetve mikrogazdasági megközelítésben egyaránt vizsgálhatók.
Az egészségturisztikai központok – egyéb turisztikai desztinációkhoz hasonlítva – az átlagosnál gazdaságosabb üzemeltetését teszi lehetővé, hogy:
- A szolgáltatások mind a gyógyturizmus, mind a wellness-turizmus esetében az időjárási változásoktól, szezonális ingadozásoktól mentesek.
- Az átlagos tartózkodási idő jóval hosszabb a turizmus más ágainál tapasztalható 3-5 nappal szemben – a piacvezető országokban 8-10 nap között mozog (Hojcska Á- Szabó Z. 2010).
- Többnyire egész évre szóló munkalehetőséget teremt helyben a jól kvalifikált munkaerő számára.
- A fajlagos költés átlagosan mintegy egyharmadával magasabb, mint a turizmus más területein.
- Az egészségturizmusban a nagyobb költési hajlandóság további kapcsolódó szolgáltatásokat generál, húzó hatása van, ami által az adott fogadóterület komplexebb hasznosítását tesz lehetővé. Hazai példával élve: az egészségturizmusban minden 100 Ft bevétel 167 pótlólagos termelést generál, és minden 100 munkahely 214 új munkahelyet teremt a nemzetgazdaságban (Hegedűs V. 2006).
3. ábra: Az egészségturizmus gazdasági hatásai. Forrás: Molnár Cs. 2011. (p. 31)
Az egészségturizmus mint szolgáltatás az egyik legjelentősebb exportterméknek tekinthető. Sajátosságaiból fakad – mint a turisztikai termékek esetében általában –, hogy nem az eladó (szolgáltató) szállítja termékét a vevőhöz (turistához), hanem utóbbi utazik a termékhez megtakarítván ezzel a szállítási költségeket. A turista a választott desztinációban való tartózkodása alatt olyan termékeket és szolgáltatásokat is megvásárol, amelyek nem, vagy csak igen nehezen lennének exportálhatók (Molnár Cs. 2011). Nem véletlen, hogy a fejlett országokban az egészségturisztikai termékeket kiemelt fontosságúnak tartják és rendkívül fontosnak ítélik a jövőbeni társadalmi szerepét is, ami nem csupán a test és lélek karbantartását, hanem az emberek természetes gyógymódok és terápiák iránti fogékonyságát tükrözi. Ugyanakkor bármilyen az egészségturisztikai termék csak akkor lehet sikeres a piacon, ha az egészségturisztikai marketingre legalább akkora hangsúly kerül, mint magára a termékfejlesztésre. A marketing minden elemében szükséges a célcsoportokban való gondolkodás: a vásárlók komplex termékeket, minőségi szolgáltatásokat keresnek, ugyanakkor egyéni igényeiket szeretnék kielégíteni. Az emberek többet költenek az egészségükre, s pénzükért színvonalas szolgáltatást várnak (Budai Z. é.n.).