A víz törvényszerűségei

• Hidrosztatikai nyomás

A nyugvó folyadékban minden egyes molekula nyomja, súlya következtében az alatta levő folyadékmolekulákat. Ebből következik, hogy nyugvó folyadék belsejében bármely felületre nyomóerő hat. Ezt a nyugvó folyadék belsejében működő, a folyadék súlyából származó nyomást, hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. A hidrosztatikai nyomás nagysága a folyadékoszlop magasságától és fajsúlyától függ.

• Felhajtóerő

A folyadékba merülő testekre fölfelé irányuló eredő erő, felhajtó erő hat. Ez az erő a folyadékban uralkodó hidrosztatikai nyomásból származik. „A folyadékban mártott testre, a folyadék akkora felhajtóerőt gyakorol, amekkora a test által kiszorított víz súlya" /Archimedes törvénye/

• Hatás – ellenhatás törvénye: Newton III. törvénye

Az előrehaladó úszómozgás vonatkozásában, ez a törvény igen lényeges. „A hatás – ellenhatás törvénye megállapítja, hogy két test kölcsönhatásában fellépő erő, az erő és az ellenerő mindig egyenlő nagyságú, ellentétes irányú és egy egyenesbe esik.

• Közegellenállás

Nyugvó közegben mozgó testre erő hat. Ez az erő a közegellenállás, mely függ a közeg sűrűségétől, a mozgó test sebességétől, a testnek a haladás irányára merőleges legnagyobb keresztmetszetétől és a test alakjától.
Közegmozgást akadályozó ellenállás:

• • A mozgó testnek félre vagy előre kell tolni a közeg részecskéit.
  • A mozgó test és a közeg részecskéi között fellépő súrlódás
  • A fellépő örvénylő mozgás

Mindezeket az ellenállásokat, a testet mozgató erőnek kell leküzdenie. Bizonyított tény, hogy a közegellenállás legnagyobb részét a test mögött keletkező örvények okozzák.