Hévíztároló képződményeink és a vizeink vegyi összetétele

A Kárpát-medence felszín alatti hévíz (termálvíz) tárolói két nagyobb csoportba sorolhatók:

1. Karbonátos, hasadékos, vagy más néven karsztos hévíztárolók, (főként triász mészkő és dolomit) leginkább hegyvidéki területeinken fordulnak elő. A történelmi időktől használt termálforrásaink, melyeket már a rómaiak is kedveltek, majd a hódoltság korabeli török fürdők is hasznosítottak, mészkőhegységeink peremén törnek a felszínre (pl. Buda, Eger, Hévíz). Legelső mesterséges hévízfeltárásaink ugyancsak e képződményekhez kapcsolódnak (pl. Harkány 1866, Budapest: Margitsziget 1867, Városliget 1868-78).

A földtani vizsgálatok szerint ezek az ú.n. termális karsztvizek a mészkőhegységek sokszor távoli, fedetlen vidékein beszivárgó, szén-dioxiddal feldúsult csapadékvízből kapják utánpótlásukat, s több ezer éves mélyben tartózkodás után – a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal dúsulva – törnek a felszínre. Vegyi összetételüket azok a karbonátos kőzettömegek határozzák meg, melyek hézagain, repedésein átáramlottak, vagyis az ilyen vizek kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegűek lesznek.

„A repedésekben áramló víz vegyi összetétele az agyagásványokkal való érintkezés révén az alkáli hidrogénkarbonátos jelleg felé is eltolódhat (pl. Hévíz, Harkány). A pirit bomlásából jelentős szulfáttartalmat vehet fel a víz: a kén szulfid formában is megjelenhet, ami jelentős gyógytényező... A nagyobb mélységű, zárt termálkarsztos tárolókban a nátriumklorid koncentráció is megnövekedhet, egyes esetekben az eredeti bezárt tengervíznek megfelelő, többször 10 g/l töménységet is eléri (pl. Rábasömjén) (1)”.

2. A törmelékes, vagy más néven porózus kőzetekből álló mélybeli hévíztárolók (főként pannon és pleisztocén homokos képződmények) az Alföldön, a dunántúli dombvidéken, valamint a mélyebb süllyedékekben fordulnak elő (1. ábra). Ezek agyag- és márgarétegekkel váltakozva 10-12 millió évvel ezelőtt beltengeri, majd később folyóvízi üledékként rakódtak le. A Kisalföldön és az Alföld déli területein az üledékösszlet teljes vastagsága eléri a 2-2,5 km-t (1).

1. ábra: Magyarország hévíztárolói. Forrás: kvvm.hu

E medencebeli, törmelékes hévíztárolók vize többnyire alkáli hidrogénkarbonátos. Mélyebb, zártabb zónáik nagy sótartalmú vizeket adnak (kloridosak), s gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő (kvvm.hu). Hidraulikai szempontból mindkét típusú tároló vizei összefüggenek a hideg vizet tároló képződmények vizével (2. ábra).

2. ábra: A hévíztárolók típusai és a felszín alatti vizek áramlási iránya. Forrás: kvvm.hu